Csurka István magára maradt a felhívásával

A MIÉP tízéves fennállását ünnepli. Csurka István elnök elismerte a Magyar Fórum legutóbbi számában, hogy a "nemzeti ellenállási mozgalom" megszervezésére szóló felhívása a semmibe hullott. Az MTV Nap-kelte című műsorában elmondta, levelet írt minden nagy jobboldali párt vezetőjének, hogy „helyzet van”, ám a MIÉP-elnök kormánymegdöntési szándékára senki nem reagált.

Csurka István szerint „Ilyen gyenge baloldali kormány nem volt még, mint most, belesüllyedt a bűnözésbe, a társadalom kiábrándult belőle, elfogadhatatlan minden lépése, minden mozdulata. Képtelen a magyarsághoz való viszonya, hiszen még ott sem ad lehetőséget a kettős állampolgárságra, ahol pedig a kormány szinte felajánlja azt, mint Szerbiában.” Mindazonáltal hamis elképzelésnek tartja, hogy ha 2006-ban legyőzi a Fidesz az MSZP-t a választásokon, akkor változások lesznek Magyarországon – jelentette ki a pártelnök.

Csurka fejtegetése értelmében a Fidesz ugyan győz a legközelebbi választásokon, de minden marad a régiben, mert nincs benne elég hajlandóság az alapvető, gyökeres változtatásra. Újságírói kérdésre kifejtette, miként képzeli el az általa hangoztatott, „parlamenten kívüli eszközökkel való kormánydöntést„. Amint mondta, „volt már ilyen a világtörténelemben”. India népe erőszakmentes ellenállást tanúsított Gandhival, majd Nehruval az élen, s a hatalmas világbirodalmat megadásra kényszerítették. A Fidesz csupán jelszavaiban piros-fehér-zöld, a tettekben viszont nem ez tükröződik – jelentette ki. – A rendszert kell megváltoztatni, ehhez keresi az összes támogatót – szögezte le Csurka.

Antall József hirdette azt, hogy Magyarországon a stabilitás a legnagyobb érték és valóban minden kormány végig kitöltötte az idejét. Ezt erényként értékelik a politikai erők, noha sokkal jobb a helyzet Csehországban, s több volt szocialista országban, ahol meg-megbuktak kormányok – mondta a jobboldali politikus. Nem szégyenli azt sem, hogy tízévi működést követően egyedül maradt a pártjával, mert bár a mai statisztikai szemléletű világban ez nem hangzik jól, hátránynak vagy gyengeségnek látszik, de nem az. A magyar történelemből példaként idézte Kossuthot Turinban, Rákóczit Rodostóban, Szabó Dezsőt, Németh Lászlót, Ady Endrét. Az is lehet érték, ha valaki egyedül van – vélekedett.

A kérdező emlékeztette Csurka Istvánt arra: a párt tízéves évfordulóján, a Gesztenyés-kertben alig ezren vettek csupán részt. Csurka cáfolta a rendezvény sikertelenségét, mondván, nem tömegrendezvényre készültek a kánikulában, hanem bensőségesen ünnepeltek. Egyetlen aranyjelvényt nyújtott át a tagság nevében Bogdán Emil tagtársnak, volt országgyűlési képviselőnek. Az idős állatorvos a MIÉP-ben dolgozik első perctől kezdve, a legmegbízhatóbb ember, s ő, Csurka István a legjobban szereti is – ismerte el a politikus.

Az egyik újságíró kérdező szerint „ma senkit nem érdekel, hogy mit mond Csurka István , nincs politikai súlya„. Csurka István azonban ezt nem így tapasztalja, mondta a megszólított. Augusztus 20-án nagy demonstrációt terveznek, ahová remélhetőleg sokan elmennek. A MIÉP térvesztésének okaként részben a Fidesz politikáját okolja, illetve a Fidesz mellett működő, őszerinte a MIÉP-től „hatalmas tömeget átvevő Sajtóklubot”. A magyar nép megtéveszthető, az Európai Unióba való belépés fontosságával is megtévesztették – fejtette ki.

Ha a MIÉP ellenzi az unióhoz való csatlakozást, akkor miért indul az uniós parlamenti választásokon? – hangzott a kérdés. Csurka István válaszában elmondta: „Az Európai Unióban nagyjából ismerhető a politikai klíma, az unióbizottság tagjai
eurokommunisták.„ Ennek ellenére majd megkísérli a MIÉP képviselője az adott helyzetben kifejteni a párt álláspontját a konkrét kérdésekben, s megjeleníteni a szerintük kívánatos uniós politikát. Aláhúzta: „Nem kötök kompromisszumokat, nem alázom meg magam, nem engedek olyan téziseknek, amelyek nem illenek hozzám. Legalább egy ilyen embernek kell lennie” – nyomatékosította.

A vajdasági magyarok kettős állampolgárságának ügyéről kifejtette: „Ez nem Európa ügye, ez a mi ügyünk.„ Hozzátette, hogy kötelessége lenne a magyar kormánynak a 300 ezer magyar kérését figyelembe venni. „Mi köze van Brüsszelnek ahhoz, hogy mi megadjuk a szabadkai magyarnak a magyar állampolgáság lehetőségét is? – tette föl a megválaszolatlan kérdést. – Ők boldogok lennének, könnyen átjönnének Magyarországra, s ugyanígy cselekedhetnénk Ukrajna esetében is. A jelenlegi kormány azonban sajnálja ezt az örömet a magyaroktól, miként sajnálták a világkiállítást, az olimpiát, mindent, amiből egy kis sikerünk származott volna” – fogalmazott keményen.

A nemzetközi bankárok, az Európai Unió vezetői, az eurókommunisták parancsolnak mindenütt, s nem szívja vissza a sokat emlegetett „New York–Tel-Aviv tengely„ fölemlítését sem – szögezte le. – „Palesztinában nincs béke, Amerika hadba vonult és most ölik az amerikaiakat Irakban. A New York Times és a Washington Post megírta, hazugság volt az iraki fegyverkezés ténye, tudták, hogy nincs tömegpusztító fegyver Irakban, de kellett a háború” – sorolta érveit Csurka István.

Újságírói kérdésre azonban határozottan cáfolta, amit neki tulajdonítanak, hogy mondott volna az ikertornyok elleni merénylet kapcsán, miszerint „Amerika megérdemelte azt, amit kaptak!„ Többször is kijelentette a műsorban : nem és nem állított ilyet!

Befejezésképpen a szintén említett magyar határrevízió kapcsán megerősítette korábbi álláspontját. „Úgyis osztogatják, teszik ide-oda a határokat: Bosznia, Szerb-Bosznia, Bosnyák-Bosznia, Hercegovina, Horvátország, Szlovénia – felosztották, nincs Jugoszlávia. Azt a bizonyos kis sávot miért ne lehetne szavazást követően, tárgyalásos úton visszaszerezni?” – tette föl azt a politikai kérdést, amelyet a MIÉP-en kívül nem vállal fel egyetlen magyar parlamenti párt sem.