Újabb 84 író és költő jelentette be kilépését az írószövetségből

Nyolcvannégy író és költő lép ki a Magyar Írószövetségből, amiért a szervezet választmánya nem utasította ki sorai közül egy kirekesztő szellemiséget képviselő tagját - tájékoztatta Ungváry Rudolf, az egyik tiltakozó író.

A távozásukkal tüntető írók és költők közös kilépőlevelet juttattak el aznap Kalász Mártonnak, az írószövetség elnökének.
A Magyar Írószövetség 25 tagja korábban azt kérte a szervezet elnökségétől, hogy határolódjon el Döbrentei Kornél költőnek a Tilos Rádió előtt január 11-én mondott beszédétől. A tiltakozó írók szerint Döbrentei Kornél a Tilos Rádió előtt mondott, „gyűlöletre uszító, alig kódoltan antiszemita beszédében minden határt túllépett”.

A Döbrentei-beszédtől a szövetség két vezető testülete – elnöksége és választmánya – nem határolódott el.

A szerdai közös kilépőlevelet a szervezetből korábban kilépett tíz tag – Görgey Gábor író, volt kulturális miniszter, a Magyar PEN Club elnöke, Bojtár Endre, Kálnay Adél, Kertész Ákos, Koppány Márton, Nádas Péter, Nyerges András, Polgár Ernő író, valamint Balla D. Károly és Parti Nagy Lajos költő – is aláírta.

A kirekesztő szellemiség ellen fellépő és a szövetségből kilépő írókhoz, költőkhöz csatlakozott többek között Bikácsy Gergely, Esterházy Péter, Fejtő Ferenc (Párizs), Földényi F. László, Földes Anna, Gergely Ágnes, Grendel Lajos (Pozsony), Hévizi Ottó, Komoróczy Géza, Konrád György, Kornis Mihály, Kukorelly Endre, Láng Zsolt (Kolozsvár), Lengyel Balázs, Megyesi Gusztáv, Mezei András, Oravecz Imre, Sándor Iván, Székely Magda, Szilágyi Ákos, Szilágyi Júlia (Kolozsvár), Tábor Ádám, Tamás Gáspár Miklós, Tolnai Ottó (Újvidék), Ungváry Rudolf, Vámos Miklós, Váncsa István és Végel László (Újvidék).

Az írószövetség elnöksége, majd választmánya a Döbrentei-beszéd elleni tiltakozásra reagálva korábban úgy foglalt állást: „most is, mint eddig is, távol tartja magát minden politikai szélsőségtől, és nem kívánja tagjaival szemben a gondolat- és véleményrendőrség szerepét betölteni”.

A kilépők szerint a választmány „úgy foglalt állást, hogy nem foglal állást a választmány egyik tagjának hol burkolt, hol nyílt antiszemita megnyilvánulásaival kapcsolatban”. A szövetség vezető testülete „azzal, hogy nem kiutasította sorai közül, hanem demonstratívan megvédte kirekesztő szellemiséget képviselő tagját, éppen az általa alapértéknek deklarált véleményszabadság alapjainak aláásásához nyújt segédkezet” – olvasható a közös kilépőlevélben.

A tiltakozók véleménye szerint a demokrácia azáltal védi meg magát, hogy az antidemokratikus nézetek képviselőit konszenzussal marginalizálja. Mint írják, „civilizált országban a mértékadó civil testületek kitessékelik maguk közül azokat, akik az etikai határokat túllépik”. Állásfoglalásuk szerint a Magyar Írószövetség vezető testülete „a felebaráti szereteten alapuló zsidó-keresztény erkölcsöt sértő rasszista megnyilatkozásokat védelmezve megtagadta azt az európai értékrendet, amely szerint minden származás alapján történő megkülönböztetés elfogadhatatlan”.

A szövetségből kilépő írók és költők – akik közös levelükben nem említik konkrétan Döbrentei Kornél nevét – úgy látják: a választmány egy tagjának kirekesztő kijelentései a magyarság egészének ártanak. „Meggyőződésünk, hogy az írószövetség tagjainak jelentős része nem ért egyet a kirekesztő nézetekkel, de ezt az álláspontját a szövetség mai struktúrájában nem tudja érvényesíteni. Az elnökség és a választmány visszaélt a ráruházott hatalommal” – tartalmazza a Kalász Mártonnak címzett levél. A szövetségből távozók azt írták, lehetetlenné vált számukra az együttműködés egy olyan szövetséggel, amely megvitatás nélkül elutasította még azt a javaslatot is, hogy legalább az antiszemitizmust általában elítéljék.