A történet még a Horn-kabinet utolsó hónapjaiban kezdődött. Egy kormánydöntés értelmében 1998 elején az MSZP szocialista és szociáldemokrata platformjával választási együttműködési megállapodást kötő Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) ágazati szakszervezetei üdülési jog megváltása címén nagy összegű kártalanításban részesültek. Közvetlenül a választások előtt a kormány közel kétmilliárd forintot utalt át a Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítványnak (MNÜA), amely kártalanítás címén osztotta el az összeget azon szakszervezetek között, amelyek korábban szerződésben álltak vele. Noha az érintettek jogosultságát megvizsgálta az alapítvány, és a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét (PHDSZSZ) jelölte meg közel nyolcvanhárommillió forint felvételére, a pénzt végül mégis a Postás Szakszervezetnek (PSZ) utalta át.
Ebben az időszakban az MNÜA kuratóriumi elnöke Kökény Mihály jelenlegi egézségügyi miniszter volt. A PHDSZSZ azonban jelezte az alapítványnak, hogy a kifizetett járandóság őt illeti meg és kérte az összeg átutalását.
Az 1998-as kormányváltás után az MNÜA pert indított a PSZ-nek átutalt nyolcvanhárommillió forint ügyében, kamataival együtt visszakövetelve azt. Az MNÜA oldalán az eljárásba belépett a PHDSZSZ is, aminek mint a bírósági iratokból kiderül, nagy jelentősége volt. Az eljárást kezdetben nem érintette, hogy a 2002-es kormányváltás után ismét új vezető került az alapítvány élére Karácsony Mihály személyében, aki a szakszervezetekkel jó kapcsolatot ápoló Kiss Péter jelenlegi kancelláriaminiszter közvetlen munkatársa volt, és aki jelenleg is tanácsadóként dolgozik a Miniszterelnöki Hivatalban.
A 2003 nyarán megszületett elsőfokú bírósági ítélet azonban megállapította, hogy a PSZ jogalap nélkül vette fel a kártalanítást, így annak kamataival való visszafizetésére kötelezte. A PSZ megfellebbezte a döntést, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős végzésében elutasított. Egy jogtechnikai megoldással azonban a tábla bírája saját végzését utóbb mégis hatályon kívül helyezte, így a jogerős bírósági döntés egyelőre elmaradt. Ezután következett a per fordulata: a hírközlési dolgozók szakszervezetének megkérdezése nélkül az alapítvány a PSZ-szel együtt idén januárban jelezte a bíróságnak, kérik a per szüneteltetését, mivel a felek között „egyezségi tárgyalások” kezdődtek, erre fél év áll rendelkezésükre, és ha nem „lépnek”, akkor megszűnik a per. Ez azzal járhat, hogy az állami érdekeltségű alapítvány elveszítheti a több mint százmilliós járandóságát.
A Magyar Nemzetnek Karácsony Mihály nem kommentálta, miért érdeke a nyerő pozícióban lévő MNÜA-nak a per szüneteltetése, és hogy az egyeztető tárgyalások alapján miként kívánják visszaszerezni a pénzt. Karácsony csak annyit közölt: az ügyben nincs jogerős ítélet. Mundruczó Kornél, a PSZ elnöke indulatosan utasította vissza lapunk kérdéseit, mondván, „ne próbáljuk különböző mondatokkal sarokba szorítani”, és megismételte: az ügyben nincs jogerős ítélet. Karácsony és Mundruczó a per szüneteltetését is titkolta, ám az erről szóló információnkat a bíróság megerősítette. Abszurdnak tartja a történteket Lázár András. A hírközlési dolgozók szakszervezetének elnöke hangsúlyozta, állami szervezetként az MNÜA-nak evidens érdeke és kötelessége lenne, hogy a tőle jogtalanul felvett pénzt visszaszerezze és azt a munkavállalók üdültetésére fordítsa. Lázár emlékeztetett, egyes kuratóriumi tagok már a kifizetéskor figyelmeztettek arra, hogy a PSZ nem jogosult a pénz felvételére, és ezt mondta ki az elsőfokú, valamint a visszavont másodfokú ítélet is. Kérdésünkre Lázár úgy fogalmazott: az ügy a szakszervezeti mozgalom tükörképe, amelyben érezhető a politika beavatkozása. A PHDSZSZ a napokban pert indított a Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány ellen a Fővárosi Bíróságon.
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
