A mostani szakaszát le tudjuk zárni a ragadós száj- és körömfájás elleni küzdelemnek – erről beszélt Nagy István a Mozgásban című műsorban. G. Fodor Gábor vendége ezúttal az agrárminiszter volt, aki hozzátette: még kell a május 30-a, hogy kijelenthesse hogy Magyarország mentes a vírustól, és még egy újabb egy hónap, amire az Európai Unió is minden korlátozás alól felmentheti Magyarországot. Mint mondta, akkor semmilyen exportkorlátozásba nem ütközünk, szabadon működhet majd korlátozás nélkül a kereskedelem.
Nagy Istvánnak elmondása szerint ez számára mégsem jelent megkönnyebbülést, ugyanis „egy rendkívüli módon nagy gazdasági kárt okozó betegségről beszélünk, és igazából nem tudjuk, hogy mikor leszünk túl rajta”.
Emlékeztetett: ez a vírus ötven éve került elő a semmiből, jelenleg is zajlik a járványügyi nyomozás és nem lehet kizárni semmit. – Minden nyomot, minden lehetőséget vizsgálunk, minden hírnek utána megyünk, mindent le kell ellenőrizni azért, hogy egyáltalán megtudjuk, hogy mi történhetett – hangsúlyozta.
Fegyelemre van szükség
Úgy véli, ez a bizonytalan helyzet egy kivételes állapot, ami miatt a gazdákat is ugyanebben az állapotban kell tartani, nem engedhetnek a fegyelemből. – Tehát azt látjuk, hogy mivel ötven éve nem volt ez a vírus a szarvasmarha- és juhtelepeken, ezért a járványügyi védekezés vagy az állathigiéné infrastrukturális eszközei nem éppen a legmagasabb fokon állnak – mutatott rá, majd hangsúlyozta: ezért is az első legjobb adható válasz a betegségre az, hogy a minisztérium rögtön pályázatot ír ki. Ezzel anyagi támogatást nyújtson a gazdáknak ahhoz, hogy ezeket az elmaradásaikat azonnal pótolják be, ugyanis szemléletváltásra is szükség van, sokkal nagyobb fegyelemre.
A beszélgetésben kitértek arra is, a kormány vírusellenes intézkedéseiből hiába látszik tisztán a „cselekvő állam” képe, a társadalomban kialakult félelmet nehéz kezelni.
Az emberek egy nagy része nem is hitte el, hogy valóban jelen van a betegség, csak miután láttak felvételeket a beteg állatokról. Ezután kezdtek el találgatni, hogyan került az érintett telepekre a vírus, de megjelentek az összeesküvés-elméletek és az emberekben kialakult egy bizonytalanság érzése is.
Nagy István elmondása szerint ezért a kormány minden erővel a nyugtatáson, a bizonyosságnyújtáson dolgozik, hogy szakszerűen és felelősségteljsen kezelik a helyzetet. Szerinte miután lecsengett a fertőzés, emlékeztetni kellene majd az embereket, hogy lássák, mennyi felesleges idegességet, felesleges izgalmat kellett átélniük ahelyett, hogy mindenki bízott volna az állategészségügyi szakembereknek a felkészültségében, a hozzáértésében, a szakszerűségében.
Nagy István elmondta azt is, eddig 8972 állatot kellett leölni
Az emberekben azonban felmerült, miért pont elföldelni kell a leölt állatokat, miért nem például elégetni? Az agrárminiszter felidézte: a fertőzés kezdetén az első hivatalos vezetői a telefonja az angol kollégájával volt, akinek 6,5 millió szarvasmarhát kellett leölnie a ragadós száj- és körömfájás miatt. Nagy Istvánnak hangsúlyozta, hogy ez egy nagyon komoly, nagyon veszélyes és óriási gazdasági kárral járó vírus, és elmondta, ők hogyan kezelték Angliában a leölt állatokat.
„Mágját raktak. 200 tehenet raktak egy gúlába, vasúti talpfával, szalmával, gázolajjal, mindenféle égést gyorsító anyagokkal égették a marhát a felszínen. Egy hétig égett hatalmas fekete füsttel és irtózatos szaggal. Azt mondta, hogy ezt a módszert kerüljétek, mert ez vállalhatatlan”
– idézte fel az elmondottak a tárcavezető.
Ukrajna uniós csatlakozása katasztrofális lenne
G. Fodor Gábor ezután rákérdezett arra is, Nagy István agrárminiszterként hogy látja, milyen rizikója van Ukrajna uniós csatlakozásának az egészség- és az élelmiszerbiztonságra nézve. A tárcavezető egy szóban összefoglalta: katasztrófa. Emlékeztetett az Európai Unió és Ukrajna között létrejövő szabadkereskedelmi egyezményre: elárasztotta az olcsó ukrán gabona az egész európai belső piacot, amelynek következtében a teljes mezőgazdasági összeomlás szélére került Európa. De miért is tudják olyan olcsón adni?
Nagy István kifejtette: először is fontos tudni, hogy Ukrajnában más a birtokszerkezet, nem ritkák az akár hétszázezer hektáros egybefüggő birtokok sem. Ezen felül például míg Magyarországon ötmillió hektár megművelhető földterület van, addig Ukrajnában 43 millió, ráadásul a világ legtermékenyebb földterülete. Szerinte tovább rontja az uniós tagállamok mezőgazdasági versenyképességét az is, hogy Ukrajnára semmilyen szabály nem vonatkozik.
– Húsz éve lejárt növényvédőszer-használat, nincs állatjóléti támogatás, engedélyezve vannak a GMO-termékek – említett néhány példát a miniszter, aki rámutatott: rájuk nem vonatkoznak a Green Deal szabályai, ami az európai uniós gazdáknak viszont rendkívüli módon nehezíti és drágítja a termelést, és ez beláthatatlan piaci következményekké jár.
Az agrárminiszter szerint ezt hiába tudják Brüsszelben is, nekik csak az számít, hogy olcsó legyen most az élelmiszer. Példaként megemlítette a spanyolokat: ők nagyon nagyon örültek annak, hogy a korábbiakhoz képest sertéshizlaláshoz fél áron tudtak kukoricát venni. Szerinte viszont a hosszú távú következmények katasztrofálisak lesznek: a többi európai állam termelését lehetetleníti el. Ha pedig az európai gazdák abbahagyják a termelést, abban a pillanatban már nem lesz olcsó az ukrán termék, ugyanis három-négyszeresére emelik fel az árakat.
„Mit tud tenni tenni egy miniszter?” – tette fel a kérdést a műsorvezető.
Az összefogásban van a kulcs
Nagy István felidézte, amikor Magyarország volt az Európai Unió soros elnöke, akkor a kollégáira tudott úgy hatással lenni, hogy az Európai Unió történetében először 27 agrárminiszter elfogadott egy közös irányelvet. – Hiszen akkor még nem állt fel a bizottság, nem volt, aki befolyásoljon mindenkit, csak a józan ész. És már ott érzékeltük, hogy baj lesz az EU-s büdzsével, hogy akkor hogyan lesznek a gazdatámogatások, mert ha itt Ukrajna bejön, akkor minden támogatást elvisz – fogalmazott.
Mint mondta, nagyon fokozatosan, szépen fölépítették azt a megállapodást, miszerint külön agrárköltségvetés kell, ennek a külön agrárköltségvetésnek két pillérének kell lenni, egyrészt a területalapú támogatás, másrészt a vidékfejlesztés. Ezt pedig a 27 agrárminiszter egyöntetűen elfogadta. – Már rég lenyomták volna a torkunkon azt, hogy csak egy büdzsé lesz és hasonlók. De ez megakasztotta őket, mert azért 27 egységes nézőponttal álltak szemben – magyarázta.
Hamarosan újra csörte
Nagy István viszont felhívta a figyelmet arra, újabb konfliktus várható: a következő hetekben ismét terítékre kerül az unió és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi egyezmény. – Megint nagy konfliktus lesz, mert megint megindítanak ellenünk mindenféle rohamot. Olyankor szoktam kapni gyakrabban fenyegetést, hogy napi 25 millió euró kiesik az ukrán gazdaságból, és azért én vagyok a felelős. Ott az ember érzi, hogy ez nem egy egészen biztonságos dolog, de ezeket az embernek viselnie kell – hangsúlyozta.
A beszélgetésben a tárcavezető még kitért a kétes minőségű külföldi áruk veszélyeire, majd a magyar húsexport sikerességeképpen megelítette, a világ egyik legnagyobb gyorsétteremláncának egy bizonyos szendvicsébe ha Európa bármely országában belaharapunk, abban magyar csirkét fogunk találni. Sőt, még az amerikai futtball döntőjén is magyar csirkeszárnyat ropogtatnak a nézők!
Szó volt még az adásban – többek között – a madárinfluenza veszélyeiről, a magyar szárnyas húsfeldolgozó iparról, de Nagy István azt is elárulta, mit tartott a legnagyobb sikerének agrárminiszterként.
