Der Standard (derstandard.at)
A baloldali liberális osztrák napilap A jómódú Brutus a miniszterelnöki tisztségben címmel mutatja be Gyurcsány Ferencet, az MSZP reménységét.
A sportosan és fiatalosan kinéző határozott politikus kellő taktikai ügyességgel az MSZP vezetésével szemben is képes volt keresztülvinni akaratát. Elhallgatott a párt baloldala, mely kritizálta, hogy a vörös kapitalistát válasszák miniszterelnök-jelöltnek. A sorsdöntő választás után kijelentette: „Senkinek sem kell félnie, hogy most jön Gurcsány, és mindenkit kidob.” Ennél inkább meggyőzte párttársait, hogy a szédítő karriert befutó politikus számít a legesélyesebbnek, aki a 2006-os választásokon a rettegett néptribunt, Orbán Viktort legyőzheti.
2002-ben tűnt fel először a politikában, mint Medgyessy választási tanácsadója. Nemsokára Gyurcsány politikai Brutusszá vált, aki gyakran bírálta Medgyessyt, vagy saját érdekében tönkretette politikai showműsorait. Sokak számára világossá vált, hogy az agilis Gyurcsány nem azért függesztette fel üzleti tevékenységét, hogy csak sportminiszter legyen, mint az 2003-ban történt. Nyilvánvalóan szisztematikusan megdolgozta a pártbázisát és a megyei MSZP vezetőket, tudva, hogy az országos vezetés már levitézlett. Az idén novemberben (sic!) választanak új pártvezetést, és Gyurcsány is szerepelt a vezető pozíciókért indulók listáján. Kovács László, a jelenlegi MSZP-elnök és a fordulat utáni időszak veteránja, fel kívánja adni (sic!) posztját, és Brüsszelbe távozik komisszárnak.
A cikket jegyző Kathrin Lauer szerint Gyurcsány egy tipikus feltörekvő vidéki, aki az 1989-es fordulat haszonélvezője. Vagyonát az Altus befektetési társasággal hozta létre – így tudja a magyar média – amikor részt vett a kilencvenes évek eleji privatizációban. A szükséges kapcsolatokat nyilvánvalóan a több éves, KISZ-ben betöltött magas funkció biztosította.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap bécsi tudósítója Reinhard Olt Az ellenzék előrehozott választásokat követel címmel tudósít a budapesti kormányválságról.
Gyurcsány jelölését követően az ellenzéki MDF és Fidesz képviselői előrehozott választásokat követeltek. Azzal indokolták kívánságukat, hogy a kormány 2002 júniusa óta tartó válságát éppen úgy nem oldja meg a miniszterelnök-csere, mint az ország gondjait. Ebből a kényes helyzetből csak az előrehozott választások jelentenének kiutat. Eközben a forint jelentős erősödéssel reagált Gyurcsány jelölésére.
Másik cikkében Olt a Magabiztos címmel mutatja be Gyurcsány Ferencet. A volt sportminiszterrel az erősebb magyarországi kormányzópárt egyfajta „szocialista Orbánt“ állított ki a megpuccsolt miniszterelnök Medgyessy helyett. Gyurcsány magát is ekként látja. Pontosan ezt kívánta pártbeli riválisa, Kiss Péter a rendkívüli pártkongresszuson megakadályozni. Ez a kongresszus akaratlanul is az (MSZP) irányvonalát meghatározó gyűléssé alakult. A baloldali pártapparátus favoritja, Kiss könyörgött a jelölteknek, ne az vezesse őket, hogy a Fidesz elnökkel Gyurcsány személyében egy „szocialista Orbánt” állítsanak szembe. Kiss mondhatta volna azt is, hogy a küldöttek az ördögöt ne Belzebubbal próbálják legyőzni. Ennek ellenére, mint azt a leváltott sportminiszter mellett leadott nagyszámú voks is megmutatta, a küldöttek „Belzebub” mellett döntöttek.
A szocialista delegáltak számára úgy tűnt, hogy a lakosság rossz hangulata miatt az MSZP egyetlen esélye, hogy a 2006-os választásokon úgy-ahogy elfogadható eredményt érjen el, ha az okos politikusnak számító Orbán Viktorral egy nem kevésbé rámenős új miniszterelnököt és leendő listavezetőt állít szembe.
Pártjában Gyurcsány megosztónak számít, a nyilvánosság előtt polarizálónak: vagyszeretik őt, vagy gyűlölik az egykori KISZ funkcionáriust, aki a fordulat utáni időszakban emelkedett fel, és mára az ország leggazdagabb emberei közé számítják. Egy olyan újgazdag, akit rajongói majdnem vallásos tisztelettel „látnoknak“ tartják, és a „jövő embereként“ ünneplik. Mások viszont nem szeretik – például a távozó külügyminiszter, a pártvezetés jelentős része, valamint a szocialisták talpasai, akik annyit, amennyit csak lehet, szerettek volna megőrizni az MSZP hagyományaiból. Ők Gyurcsányban egy „neoliberálist“ látnak, és attól tartanak, hogy nagyképű stílusa csak tovább növeli a párton és koalíción belüli ellentéteket és a kormányzottaktól elválasztó távolságot.
origo.hu
Júniustól nincs kímélet! Vagyonelkobzás, kitiltás, börtön vár a drogdílerekre
