Elképzelhető, hogy átmenetileg drágul a pályázás, miután 2005. január 1-jétől külön közbeszerzési szakértő „alkalmazása” kötelező a közbeszerzésre kötelezett projekteknél. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) ugyanakkor szűkíteni szeretné azt a kört, akit terhel ez a kötelezettség. Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (PÁTOSZ) elnöke szerint várható, hogy a pályázati piacnak ezt a szegmensét is – vagyis a szakértői vélemény készítését és a közbeszerzési eljárás lebonyolítását – végül a pályázatírók és tanácsadók „veszik a vállukra”.
Ehhez azonban az kell, hogy sürgősen megszerezzék a szükséges szakirányú képzettséget, ami pillanatnyilag egyetlen, hat hónapos főiskolai szemeszter formájában, 200 ezer forintért érhető el a piacon. Ahogy nő a szakértők száma, úgy csökkennek majd a közbeszerzési költségek – jósolja az elnök, azt a törvényi kitételt pedig, hogy a szakértőknek az EU-pályázatok esetében kétéves tapasztalatuk kell legyen, egy ideig még végrehajthatatlannak tartja.
A közbeszerzési kötelezettségek miatt nem tart a pályázás 2005-ös drágulásától Ascsillán Endre, a PricewaterhouseCoopers EU-pályázati menedzsere, miután a közbeszerzésre kötelezett pályázatoknál már most is ajánlott a tanácsadó alkalmazása, a díja pedig megjelenik a költségekben és elszámolható. Jelentős változás lesz viszont az új évtől, hogy csak a hivatalos közbeszerzési szakértői listán szereplők véleményét fogadják el a hatóságok. Ascsillán Endre szerint most a legsürgetőbb a közbeszerzési törvény módosítása: „a vállalati szektorban erre már nagyon várnak”. Ugyanakkor az új törvény nagy vívmányaként említi a feltételes közbeszerzés lehetőségét, tekintettel a projektmegvalósításra előírt n+2 éves közösségi szabály betartására. Ennek alapján a pályázati folyamattal párhuzamosan elindulhat a közbeszerzési eljárás, amely egysoros levéllel leállítható, ha a projekt még sem kap támogatást.
A jelenleg hatályos törvény mielőbbi módosítását és a közbeszerzési feltételek könnyítését szorgalmazza Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda ügyvezető igazgatója is. Tapasztalatai azt mutatják, hogy a pályázók általában tartanak a közbeszerzéstől. Ennek oka részben az, hogy az új törvény, amely a közösségi gyakorlat szerint a nonprofit szektor közbeszerzéseinek átláthatóságát lenne hivatott biztosítani, indokolatlan korlátokat emelt a forprofit szektor útjába. Szigorúbb a közösségi szabályozásnál, figyelmen kívül hagyja azt a tagállami gyakorlatot, amely lehetőséget teremt a nemzeti érdekek uniós mércével is szabályos érvényesítésére – állítja Essősy Zsombor. Ráadásul szerinte már most is drága a közbeszerzés. A díj a teljes beruházási érték 1-1,5 százalékára rúg, vagyis általában meghaladja az egymillió forintot.
Az NFH a közbeszerzés ügyében két kéréssel kereste meg az Igazságügyi Minisztériumot. Egyrészt szűkíteni szeretné azt a kört, akit terhel a közbeszerzési kötelezettség – hangsúlyozta Heil Péter, a hivatal elnökhelyettese, aki szerint az NFH a pályázási költségek csökkentésére törekszik. Másrészt a PHARE-nál és az ISPA-nál szerzett tapasztalatokra építve bővíteni igyekszik azt a kört, akik jogosultak lesznek kiadni az előírásos szakértői véleményt, mert ezzel elejét vehetnék az esetleges árfelhajtó hatásnak.
A szakértők egyetértenek abban, hogy nagy és egyre nagyobb üzletről van szó. Az előrejelzések éves szinten a közbeszerzési piac minimum húszszázalékos bővülésével számolnak a következő években. Tavaly az itteni „forgalom” értéke 800 milliárd forint volt, az idei pedig 1500 milliárd is lehet. Abban is egyetértés mutatkozik, hogy Magyarországon jelenleg összesen három ügyvédi iroda van, amelynek tevékenysége harmonizál az új közbeszerzési törvény előírásaival.
Forrás: Világgazdaság
origo.hu
Tiszás aktivisták vehetik ki a szavazólapokat a postaládákból
