Miközben egyre inkább nő – már 9220 – az európai uniós forrásokra beadott pályázatok száma, s az igényelt támogatási összeg megközelíti a 449 milliárd forintot, ugyancsak rohamos tempóban gyarapszik azok száma, akik hónapok óta hiába várnak az eredményre. A projektgazdák és a pályázatírók-tanácsadók azt kifogásolják, hogy az EU-pénzeket kezelő magyarországi intézményrendszerben a kiíró hatóságok egyáltalán nem tartják be a határidőket. – Ötven tagunk legszomorúbb tapasztalata az, hogy a beadott pályázatok alig harmadára vagy még kevesebbre érkezett eddig reagálás az illetékesektől – mondta a Világgazdaságnak Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke. A szövetség tagjai fejenként átlagosan 4-5 pályázattal érdekeltek, s a támogatási szerződés megkötéséig még egyikük sem jutott el.
A késésben vagy csúszásban jelentős része lehet annak, hogy a kiíró hatóságok nem számítottak ekkora rohamra, későn kezdődött a pályázatok elbírálása, s most nem győzik a munkát, ráadásul a pályázati folyamatban közreműködő szervezetek között több is van, amely nem áll a helyzet magaslatán. Ilyen a gazdasági versenyképesség operatív program (gvop) keretében kiírt pályázatok esetében a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. és az Információs Technológia Kht. – állítja Tarjániné Illés Tünde, a Fókusz-2 Gazdaságfejlesztési Központ Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte a pályázatok beadása óta nagyon lelassultak a folyamatok, sőt még a pályázatkészítés időszakából több olyan beadott kérdésük van, amelyekre az illetékes közreműködő szervezettől azóta sem kaptak választ.
A három hónapos csúszás valóban nem ritka – erősítette meg a Pátosz elnöke, s hozzátette, hogy ő maga a gvop-pályázatokkal foglalkozó, a Széchenyi-terv idején megedzett szakembereknél észlelte a legtöbb empátiát a pályázók iránt. Másutt még kevés a tapasztalat, nagy a fluktuáció. Jövőre jó lenne javítani a pályázati követelmények belső összhangján, s az szintén sok tanulsággal járna, ha a pályázatíró maga is megpályázná felhívását, s végig próbálna menni azon az úton, amin ma sokan elakadtak.
Magyarországon jelenleg a kis- és középvállalkozóknak a legnehezebb pályázni, mert egyrészt rendkívül kemény a feltételrendszer, másrészt a kiírások nem számolnak igazán az itteni kkv-realitásokkal – mondta Egerszegi Dorottya, az Equality Consulting EU Tanácsadó Iroda ügyvezetője. Ő maga a célokat jónak tartja, ám újraírná az összes kkv-s pályázatot. Ezeknél figyelembe venné az eddigi tanulságokat: például azt, hogy a bankgaranciánál ne szabjanak a fedezetre irreális feltételeket, vagy hogy a piaci árhoz képest ne legyen megmagyarázhatatlanul drága (üzletileg inkább a megvalósítóknak, semmint a pályázóknak kedvező) a projektnagyság. (Világgazdaság)
origo.hu
Kifogták a legendás halat, Magyart – fotó
