Konklávé: ők voltak eddig a legesélyesebb magyar pápajelöltek

Noha a római katolikus egyház már két évezrede fennálló intézmény, de Krisztus földi helytartójának, Róma püspökének, a pápa megválasztásának intézményesített testülete ennél jóval rövidebb múltra tekint csak vissza. A konklávé, a pápaválasztó bíborosi testület -alapjait tekintve- mai formájában 1274-ben, X. Gergely pápa pontifikátusa idején lett felállítva alkalmi, a mindenkori új pápát megválasztó intézményként annak hatására, hogy IV. Kelemen 1268. november 29-én bekövetkezett halála után két évig és hét hónapig üresen maradt Szent Péter trónusa, mivel nem sikerült új pápát választani. A római katolikus egyház hosszú története során többnyire itáliai pápák viselték az egyházfejedelmi tiarát, de akadt néhány kivétel is, amikor kis-ázsiai, holland, vagy mint az utolsó három pápa esetében, lengyel, német, illetve argentin származású egyházfejedelme volt a római katolikus egyháznak. Magyar bíborosnak mindeddig még egyszer sem sikerült megszereznie a halászgyűrűt, de volt két magyar főpap, akik meglehetősen közel kerültek ehhez, és van egy mostani komoly esélyesünk is.

A konklávé a bíborosok pápaválasztó testülete, ami a Sixtus-kápolnában ülésezik a világtól elzárva Fotó: AFP

                            A konklávé a pápaválasztás időtartama alatt a világtól elzárva ülésezik a Sixtus-kápolnában                                                       Fotó: AFP

Az Universi Domini Gregis rendelkezése szerint ha háromszor három nap elteltével sem sikerül megválasztani az utódot, akkor a konklávé a kétharmados többségi előírás mellőzésével abszolút többségre is leviheti a voksok érvényességét, 

illetve a testület az addig két legtöbb szavazatot kapott bíboros közül választhatja meg az új pápát. 

A két legtöbb szavazatot kapott jelölt azonban ezen a választáson már nem szavazhat. A jelenleg hatályos választási szabályzatot XVI. Benedek pápa komplimálta még a lemondása előtt a 2013. február 22-én kiadott Motu Proprio de Aliquibus Mutatinoibus címet viselő dekrétumában. A XIX. század végétől XIII. Leó pápa javaslatára a Sixtus-kápolna lett a mindenkori konklávék helyszíne. A konklávé idején, egészen az új pápa megválasztásáig a bíborosok semmilyen módon sem érintkezhetnek a külvilággal, telefonjaikat, illetve laptopjaikat le kell hogy adják és titoktartási esküt kell tenniük.

                                XVI. Benedek pápa 2013-ban a lemondása előtt szabályozta utoljára a konklávé reguláját                                                                   Fotó: Wikimedia Commons/ Jüppsche

 A középkorban és a korai újkorban a mainál jóval szigorúbb szabályokat alkalmaztak a külvilágtól való elzártságra; 

a bíborosokat nemcsak a szavazás idejére, hanem egészen az új pápa megválasztásáig lakat alatt, illetve kenyéren és vízen tartották. 

Az 1996-os reform óta a bíborosok éjszakára az Ospizio Santa Marta épületében szállhatnak meg, és rendesen étkezhetnek is. A választási reform azonban nem érintette azt a korábbi szabályt, hogy szavazati joggal csak a 80 évesnél fiatalabb bíborosok rendelkeznek, viszont 1996 óta a 80 feletti bíborosok is tanácskozási joggal részt vesznek a konklávén, és ők vezetik a közös imádkozásokat is. 

                                                                                                                                                                     A Szent Péter bazilika                                                                                                                                                                                              Fotó: JEROME CLARYSSE/Pixabay

A szavazás sikere esetén a diakónus bíboros először a megválasztott beleegyezését kéri, aki igenlő válasza esetén még a hivatalos beiktatása előtt a Római egyházmegye püspökévé és a püspöki kollégium fejévé válik, elnyerve az egyetemes római katolikus egyház feletti legfőbb hatalmat, a pápai méltóságot. A fehér füst felszállása után a protodiakónus bíboros, a diakónusi rend legrégibb tagja a Szent Péter bazilika erkélyére kiállva, a sok évszázados hagyománynak megfelelően latinul közli a hírt az összegyűltekkel: "Annuntio vobis gaudium magnum. Habemus papam!" vagyis: 

Nagy örömöt jelentek be nektek. Van pápánk!" 

XVI. Benedek orbi et urbi apostoli áldása            Fotó: Wikimedia Commons

Az új pápa ebben a minőségében ekkor lép először a nyilvánosság színe elé, üdvözölve a Szent Péter-téren összegyűlt híveket, majd a legünnepélyesebb apostoli áldását adja "orbi et urbi", azaz Rómának és a világnak.

Fejedelmeket meghazudtoló pompával vonult be Rómába a legesélyesebb magyar pápajelölt

A magyar római katolikus egyház ezeréves történetében mindeddig három olyan konklávé ismert, amelyen magyar bíborosok is az esélyes pápajelöltek közé tartoztak, illetve szavazatokat kaptak a voksoláson. Közülük eddig az alacsony, jobbágyi sorból származó Bakócz Tamás dominikánus-rendi bíboros-érsek, humanista, a Hunyadi- és a Jagelló-kor egyik legbefolyásosabb főpapja, illetve államférfija került legközelebb ahhoz, hogy Szent Péter trónusára ülhessen. Hunyadi Mátyás bizalmas udvari embereként 1487-ben lett győri püspök, majd Mátyás halála után II. Ulászló király trónra lépését követően 1491-től 1503-ig az ország főkancellári méltóságát viselte úgy, hogy 1493 és 1499 között ő volt egyben az egyik koronaőr is.

Hunyadi Mátyás fogadja a pápa követét                    Wikimedia Commons/Benczúr Gyula  

 1493-ban egri püspökké nevezték ki, majd Estei Hyppolit bíborossal javadalmat cserélve 1497-től esztergomi érsekké és Magyarország prímásává vált. 

Rendkívüli tehetségű főpapként Bakócz ambíciói túlmutattak az ország határain. 

Velence támogatásával 1500-ban VI. Sándor pápától elnyerte a bíborosi kalapot, majd 1507-től a tiszteletbeli konstantinápolyi pátriárka címet is megszerezte. 1513. február 21-én meghalt II. Gyula pápa. Az egyházfejedelem halála pedig komoly lehetőségét teremtett arra, hogy az időközben nemzetközi hírnévre és befolyásra szert tett magyar főpap lépjen az elhunyt pápa örökébe, aki mind világi, mind pedig egyházi vonalon komoly támogatókkal rendelkezett. Az 1513. március 10-én elkezdődött konklávéra Bakócz bíboros fényes kíséret élén érkezett meg az örök városba. 

Bakócz Tamás bíboros és II. Ulászló király      Fotó: hirado.hu/Breznay József

A kortársak beszámolói szerint a magyar főpap római bevonulása olyan grandiózus volt, mint egy fejedelemé. A konklávén 25 bíboros vett részt, hogy megválasszák maguk közül II. Gyula pápa utódát. A konklávé többségét, szám szerint tizennyolc főt itáliai bíborosok alkották, rajtuk kívül még három spanyol, egy-egy angol, francia és svájci bíboros, valamint a magyar Bakócz Tamás esztergomi bíboros-érsek vett részt a pápaválasztáson. Noha az olasz főpapok többsége itáliai bíborost szeretett volna Szent Péter trónjára emelni, ám az első szavazás mégis eredménytelenül záródott, mivel Bakócznak jelentős volt a támogatói köre. A magyar főpap főleg azzal szerzett befolyásos híveket magának, hogy megígérte, pápává választása esetén minden erejét és hatalmas vagyonát is a muszlim hódítók Európából való kiűzésére, egy nagy törökellenes keresztes hadjárat megszervezésére fogja fordítani. 

Bakócz nagy riválisa, X. Leó,  vagyis Giovanni de Medici, aki elütötte őt a pápaságtól   Fotó: Wkimedia Commons / Raffaello Sanzio

A soron következő fordulóban a másik nagy esélyesnek, a rendkívül népszerű Giovanni de Medici bíborosnak sikerült maga mellé állítania a fiatalabb olasz bíborosokat, és ezzel a többséget is megszereznie a nem sokkal mögötte lemaradt Bakócz Tamással szemben. Az új Medici pápa, akit X. Leó néven iktattak hivatalába, Bakócz bíborost kiengesztelésül pápai legátussá nevezte ki, és külön kiadott bullájában megbízta a török elleni keresztes hadjárat megszervezésére.

Bakócz Tamás esélyeit is meghaladhatja a mostani választáson a magyar főpásztor

Bakócz "majdnem sikere" után hosszú évszázadokat kellett várni arra, hogy ismét felbukkanjon egy olyan magyar főpap, aki több szavazatot is kapott pápaválasztó konklávén. Gróf Csáky Imre bíboros nem prímásként, hanem kalocsai érsekként vett részt a kardinálisok 1721-es pápaválasztó gyűlésén. Csáky Imre gróf 1693-ban Rómában kezdte el teológiai tanulmányait ahol 1694-ben teológiai doktorrá avatták. Mielőtt elhagyta Rómát, melodrámát írt Magyarország török elnyomás elleni felszabadulásáról, amit XII. Ince pápának ajánlott. I. Lipót császár 1699-ben címzetes püspökké és királyi tanácsossá nevezte ki, majd 1702 decemberében nagyváradi püspök és egyben Bihar vármegye örökös főispánja lett. 1710-ben egyszerre nevezték ki pozsonyi prépostnak, valamint az esztergomi érseki stallum után a második legmagasabb magyar egyházi méltóságnak számító kalocsai érseknek.

Gróf Csáky Imre bíboros, kalocsai érsek az 1721-es konklávén kapott szavazatokat      Fotó: Wikimedia Commons

 XI. Kelemen pápa 1717. július 12-én bíborosi rangra emelte a magyar főpapot, aki ezzel a bíborosi kollégium tagjává vált.

 XI. Kelemen 1721. március 19-én bekövetkezett halála után összehívták a pápaválasztó konklávét. Csáky bíboros Bécsből utazott el Rómába, hogy szavazati joggal rendelkező bíborosként részt vegyen XI. Kelemen utódjának megválasztásában. A konklávé 1721. május 8-án ugyan herceg Michelangelo dei Conti bíboros-érseket választotta pápává, ám Bakócz Tamás óta ez volt az első olyan alkalom, amikor magyar kardinális, Csáky Imre kalocsai érsek is kapott szavazatokat, mint potenciális esélyes. Csaknem két évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét feltűnjön egy utódlásra reménybelinek tartott magyar bíboros a pápaválasztó konklávén. Erdő Péter bíboros-prímás, budapesti-esztergomi érsek neve először a 2013-as konklávét megelőzően merült fel a komoly eséllyel rendelkező lehetséges jelöltek között. 

Erdő Péter bíboros-prímás, budapesti-esztergomi érsek      Fotó: Wikimedia Commons/Thaler Tamás

A római katolikus egyetemes egyház 265-ik pápája, XVI. Benedek 2013. február 28-i hatállyal lemondott hivataláról. Benedek pápa utódjának megválasztására 2013. március 12-re hívták össze a konklávét. A lehetséges esélyes jelöltekről ezt megelőzően közzé adott listán először bukkant fel Erdő Péter bíboros neve is. Az egyháztörténet egyik legrövidebb pápaválasztásán már a konklávé megnyitásának másnapján, március 13-án felszállt a fehér füst a Sixtus-kápolna kéményéből. Sokak meglepetésére a bíborosok testülete Buenos Aires érsekét, Jorge Mario Bergoglio argentin bíborost választotta meg Krisztus 266-ik földi helytartójának, aki Ferenc néven foglalta el Szent Péter trónusát.

Ferenc pápát mindössze egyetlen nap alatt választotta meg a konklávé     Fotó: AFP / konklávé

 Az általános meglepetést az okozta, hogy Ferenc egyáltalán nem szerepelt az esélyesnek tartott kardinálisok listáján. Ferenc pápa 2025. április 21-én bekövetkezett halála miatt május 7-re hívták össze a konklávét, ami miatt ismét elindultak az előzetes esélylatolgatások. 

A magyar főpásztort most már nem egyszerűen esélyesnek, hanem az első 5-10 legesélyesebb bíboros közt tartják számon az utódlásban. 

A hat nyelven, latinul, olaszul, spanyolul, franciául, németül és angolul folyékonyan beszélő bíboros nemzetközileg elismert hírű teológus és kánonjogász, akit 2002-ben Szent II. János Pál pápa emelt bíborosi rangra. Ebbéli minőségében egyike a bíborosi kollégium legrégebben kinevezett választói joggal rendelkező kardinálisának, akinek egyházvezetői, teológusi és diplomáciai kvalitásait egyhangúan elismerik. 

Erdő Péter bíborost a komoly esélyesek között tartják számon                 Fotó: Wikimedia Commons/Villy

A bennfentes vatikáni körök szerint mint a mérsékelten konzervatív irányzat kiemelkedő képviselője komoly esélyesnek számít a május 7-én elkezdődő konklávén. Ám ahogyan Ferenc pápa megválasztása is jól mutatta, azt, hogy végül kit emel az isteni kegyelem jóvoltából a konklávé Szent Péter székébe, földi halandók által megjósolhatatlan.

A pápaválasztások történetében eddig három esélyes magyar jelölt neve vált ismertté:

• Bakócz Tamás dominikánus rendi főpásztor, esztergomi bíboros-érsek,
• Gróf Csáky Imre bíboros, kalocsai érsek,
• és Erdő Péter bíboros-prímás, budapesti-esztergomi érsek neve.