Ferenc pápa mindig a békét képviselte

Az egyházfő 2013 márciusa óta, több mint tíz éven át vezette a katolikus egyházat. Ferenc pápa a római katolikus egyház 266. pápája volt. Hivatali ideje alatt többször ellátogatott Magyarországra, modern gondolkodásával nemcsak a felnőtteket és időseket, de a fiatalokat is sikerült megnyernie. Az utóbbi években rendszeresen felszólalt a globális béke érdekében, melynek értelmében az orosz–ukrán háború, valamint az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti háború beszüntetésére szólított fel.

2025. 04. 21. 10:05

Ferenc pápa.(Fotó: Hans Lucas via AFP/Alessia Giuliani / CPP) Fotó: Hans Lucas via AFP

Ferenc pápa Magyarországon

2021. szeptember 7-én érkezett először Budapestre Ferenc pápa, akkor az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét, a Statio Orbist mutatta be.

.@Pontifex greeting those more than a hundred thousand people in Budapest who were in and around Heroes’ square before the concluding mass of the 52nd International Eucharistic Congress pic.twitter.com/xtzkAEWpht
— 52nd International Eucharistic Congress - Budapest (@iec2021Budapest) September 12, 2021

Ezt követően Szlovákiában folytatta útját. Másodszor 2023. április 28–30. között járt a magyar fővárosban, akkor a Kossuth téren mutatott be misét.

Akkor a Vatikánba tartó visszaúton az őt kísérő újságíróknak azt mondta,

szívesen visszatérne Magyarországra, hogy „több időt szenteljen a magyaroknak”.

Ferenc pápa már 2019-ben is találkozott a magyarsággal, június elsején a közösség egyik legfontosabb Mária-kegyhelyén, Csíksomlyón mutatott be szentmisét.

2023-as látogatása során felidézte, hogy először az 1960-as években találkozott magyarokkal Chilében, tanulmányai alatt.

Hozzátette: Buenos Airestől mintegy húsz kilométerre volt egy iskola, melyet havonta kétszer meglátogatott, ezt követően került kapcsolatba először az Argentínában élő magyarokkal. Felelevenítette azt is, hogy egymás közti beszélgetésüket nem értette, ám két szót tisztán értett, ezek pedig a gulyás és a Tokaj szavak voltak. Ferenc pápa, mikor arról kérdezték, milyen nyelven beszélt budapesti látogatása során:

általában németül vagy angolul beszéltem. A magyar nyelvet Magyarországon kívül nem beszélik. Csak a mennyországban, mert azt mondják, örökké tart megtanulni

– mondta.

További Külföld híreink

Európa keresztény öröksége

Magyarországról többször is elismerően nyilatkozott Ferenc pápa. Egyik nyilatkozatában kiemelte, hogy nagyon sok értéke van a magyaroknak: mély az ökumenizmus iránti érzék (nyitás más vallások felé, azok elfogadása és tisztelete), erős az ökológiai tudatosságuk, illetve kiemelt kormányzati szempont a gyermekvállalás támogatása és a család fontossága.

Ferenc pápa és Orbán Viktor többször is találkozott

Ferenc pápa több alkalommal fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt a Vatikánban és Budapesten is találkoztak.

A szentatya és a magyar kormányfő hagyományosan évente találkoztak 2021 óta, beszélgetéseik középpontjában a béke, a családok védelme, a környezetvédelem és az ökumenizmus kérdései álltak.

Az egyházfő 2021. szeptember 12-én a Szépművészeti Múzeumban találkozott Áder János akkori köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel. 2021-ben az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus keretében látogatott Budapestre a katolikus egyházfő.

Ferenc pápa Orbán Viktorral történő második találkozójára 2022. április 21-én került sor, amikor a miniszterelnök a Vatikánba látogatott, hogy magánkihallgatáson fogadja őt a szentatya. Orbán Viktor akkori vatikáni látogatása a 2022-es választásokat követően az első hivatalos külföldi útjának számított.

2023. április 28-án Budapesten találkozott a miniszterelnökkel a katolikus egyházfő, majd a szentatya 2024. decemberében is találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a vatikáni VI. Pál teremben, akkor a magyar miniszterelnök békemissziójának keretében.

A Vatikán és Magyarország között több kérdés kapcsán is egyetértés alakult ki, mely közös prioritásokról is szóltak az audienciák az elmúlt évek során. A katolikus egyházfő és Orbán Viktor találkozásainak kiemelt témái a béke, a családok védelme és támogatása, valamint a környezetvédelem voltak.

Ferenc pápa Karikó Katalin felé különleges gesztust tett

A katolikus egyházfő 2024-ben, Karikó Katalint BioNTech gyógyszeripari vállalat Nobel-díjas alelnökét a Pápai Életvédő Akadémia rendes tagjává nevezte ki.

A kinevezés után a Szentszék sajtóközpontja közleményében azt hangsúlyozta, hogy Karikó Katalin tudományos kutatásai vezettek az mRNS-alapú vakcina kifejlesztéséhez, amiért 2023-ban orvosi Nobel-díjjal tüntették ki.

A Pápai Életvédő Akadémia 1994-ben alakult, és bioetikai kérdésekkel foglalkozik, melyek középpontjában az élet védelme szerepel. Az akadémia legfeljebb hetven tagból áll, akiket a pápa nevez ki öt évre.

A szentév

Ferenc pápa karácsony vigiliáján megnyitotta a vatikáni Szent Péter-bazilika szent kapuját, ezzel hivatalosan is kezdetét vette a jubileumi szentév. Ferenc pápa ünnepi miseruháján Szent Péter és Pál apostolok alakja volt látható, valamint a reményt szimbolizáló horgony.

A katolikus egyház huszonöt évenként hirdet rendes jubileumot. Ez a teljes bűnbocsánat lehetőségét nyújtja a megtérő híveknek, az Istennel és az emberekkel való kiengesztelődés kegyelmét. A rendkívüli vallási eseményen csaknem harmincezer zarándok vesz részt.

A szentatya „A remény zarándokai” mottót választotta a jubileumi évre.

A remény nem csal meg kezdetű, 25 pontból álló bullájában az egyházfő elsősorban a betegekre, az idősekre, a szegényekre, a fiatalokra, a fogvatartottakra emlékezett. A szent kapu megnyitása mély szimbolikus eseménynek számít. Jézus szavaira utal:

Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, az üdvözül.

Az első szent kaput 1499-ben nyitották meg. A szent kapuk kizárólag a szentévben maradnak nyitva, a további időszakra befalazzák azokat.

A Szent Péter-bazilika bronzból készült szent kapuját Vico Consorti az 1950-es jubileumi évre készítette el, XII. Pius pápa megrendelésére. Azon a megváltás története látható. 15 újszövetségi jelenetet ábrázol, valamint VIII. Bonifác pápát, amint megnyitja az első szentévet.

A Vatikán a szent kapu megnyitása alkalmából dedikált bélyeget adott ki. A bélyegen Giocomo Grimaldi 1590-es Instrumenta Traslationum című akvarell alkotása látható, amelyen VIII. Bonifác pápa 1300-ban meghirdeti az első szentévet. Az eredeti alkotást a milánói Veneranda Ambrosiana könyvtárban őrzik. A szentatya 2024. december 26-án a római Rebibbia börtönben kialakított szent kaput is megnyitotta.

This morning, I opened a Holy Door at the Roman prison of Rebibbia, following the one at St. Peter's. It was, we could say, "the cathedral of pain and hope." pic.twitter.com/gKSbKhs0cs
— Pope Francis (@Pontifex) December 26, 2024

Mindenki pápája – Ferenc pápát a fiatalok is szerették

Ferenc pápa modern gondolkodásával hamar meghódította a fiatalokat. Nemcsak viccelődni szeretett, de népszerű egyházi reformjai miatt is sokan megkedvelték. Több olyan témában szólalt fel többször is, mint az orosz–ukrán háború, vagy az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti háború. Többnyire békét és fegyverletételt sürgetett, de számos alkalommal felajánlotta a Vatikán közvetítői szerepét Moszkva és Kijev között. Ferenc pápa a katolikus egyház értékeit és hagyományait tiszteletben tartva bizonyos szempontból modernné formálta azt.

Az egész világ aggódott Ferenc pápa egészségéért

Az utóbbi időben egyre többen aggódtak Ferenc pápa egészsége miatt, aki zömében bottal vagy járókerettel közlekedett. Halála előtt többször volt beteg – megfázástól, hörghuruttól és influenzától szenvedett. Orvosi vizsgálatokra kellett járnia, volt, hogy találkozóit is lemondta és nyilvános beszédeit sem tartotta meg. Ferenc pápát 2022-ben lehetett először látni kerekesszékben, azt megelőzően gyaloglástól újult ki térdfájása, ám azóta gyakran székében ülve tartotta meg a miséket. 2023 júniusában pedig hasi sérv miatt kellett műtéten átesnie. Ferenc pápa sokszor hangoztatta, nem fog lemondani, hacsak egészsége annyira meg nem romlik, hogy már nem tudja ellátni feladatait.