Az igaz vallás nem mélyhűtő, a doktrína pedig nem állandó, hanem gyarapodik és fejlődik, akár egy fa, amely mindig ugyanaz marad, de egyre nagyobbra növekszik, és egyre több gyümölcsöt terem – foglalta össze szent Ágoston szavaival Ferenc pápa az általa képviselt irány lényegét. A katolikus egyházfő 88. életévében halt meg, halála az egész világot megrendítette.
Ferenc pápa 2025. április 21-én, húsvéthétfőn halt meg 88 éves korában a vatikáni Casa Santa Martában található rezidenciáján.
Ferenc pápa élete és megválasztása – az első Európán kívüli pápa évszázadok óta
Ferenc pápa 1936. december 17-én Jorge Mario Bergoglio néven született Argentína fővárosában, Buenos Airesben egy ötgyermekes családban. Édesapja, Mario José Bergoglio olasz származású volt, családja 1929-ben hagyta háta mögött Olaszországot, a dél-amerikai országba emigráltak.
Ferenc pápa fiatalon bekerült a vallási életbe, a szalézi rend általános iskolájába járt, utána vegyésztechnikusi oklevelet szerzett, majd 22 évesen megkezdte a noviciátust, azaz a szerzetesi próbaidőt a jezsuita rendben.
Filozófiai és teológiai tanulmányait követően 1969-ben szentelték pappá.
Képzését 1970 és 1971 között a spanyolországi Alcalá de Henares-i Egyetemen folytatta. Visszatérve Argentínába a San Miguel-i Villa Barilari novíciusmestere volt, a helyi Teológiai Kar professzora, valamint a Colégio Máximo filozófiai és teológiai kar rektora volt. 1973-ban lett egyházi tartományfőnök. 1980-tól 1986-ig ismét a Colégio de San José rektoraként, valamint plébánosként szolgált. 1986 márciusában Németországba utazott, hogy befejezze doktori disszertációját, ezt követően Buenos Aires-i Colegio del Salvadorba, majd a Córdoba városában lévő jezsuita templomba küldték mint lelki vezetőt és gyóntatót.
1997-ben előbb segédpüspökké, majd püspökké szentelték, 1998-ban pedig Buenos Aires érseke lett.
A több mint hárommillió lakosú egyházmegyében közösségen és evangelizáción alapuló missziós tervet fogalmazott meg. Négy fő célja volt: nyitott és testvéri közösségek; vezető szerepet játszó, tájékozott laikusok; a város minden lakosához szóló evangelizációs erőfeszítések; valamint a szegények és betegek segítése.
Bíborossá 2001. február 21-én nevezte ki II. János Pál pápa, 2005-től 2011-ig pedig az Argentin Püspöki Konferencia elnöke volt.
Ekkor arra kérte a híveket, hogy ne menjenek Rómába megünnepelni bíborossá avatását, hanem adományozzák a szegényeknek azt, amit az útra költöttek volna. 2005 és 2011 között az Argentin Püspöki Konferencia elnöke volt. Pápává választása előtt az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció, a Papi Kongregáció, a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja, a Család Pápai Tanácsa és a Latin-Amerikáért felelős Pápai Bizottság tagja volt.
Pápának elődje, XVI. Benedek 2013. február 28-i lemondását követően választották meg: pápai nevének a Ferencet választotta Assisi Szent Ferenc tiszteletére.
III. Gergely óta Ferenc pápa volt az első nem európai, aki a katolikus egyház élére került, továbbá ő volt az első jezsuita egyházfő.
Az én népem szegény, és én is közéjük tartozom
– mondta többször is. Papjainak mindig azt tanácsolta, hogy mutassanak irgalmasságot, apostoli bátorságot és tartsák nyitva az ajtókat mindenki előtt.
Ferenc pápa Magyarországon
2021. szeptember 7-én érkezett először Budapestre Ferenc pápa, akkor az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét, a Statio Orbist mutatta be.
Ezt követően Szlovákiában folytatta útját. Másodszor 2023. április 28–30. között járt a magyar fővárosban, akkor a Kossuth téren mutatott be misét.
Akkor a Vatikánba tartó visszaúton az őt kísérő újságíróknak azt mondta,
szívesen visszatérne Magyarországra, hogy „több időt szenteljen a magyaroknak”.
Ferenc pápa már 2019-ben is találkozott a magyarsággal, június elsején a közösség egyik legfontosabb Mária-kegyhelyén, Csíksomlyón mutatott be szentmisét.
2023-as látogatása során felidézte, hogy először az 1960-as években találkozott magyarokkal Chilében, tanulmányai alatt.
Hozzátette: Buenos Airestől mintegy húsz kilométerre volt egy iskola, melyet havonta kétszer meglátogatott, ezt követően került kapcsolatba először az Argentínában élő magyarokkal. Felelevenítette azt is, hogy egymás közti beszélgetésüket nem értette, ám két szót tisztán értett, ezek pedig a gulyás és a Tokaj szavak voltak. Ferenc pápa, mikor arról kérdezték, milyen nyelven beszélt budapesti látogatása során:
általában németül vagy angolul beszéltem. A magyar nyelvet Magyarországon kívül nem beszélik. Csak a mennyországban, mert azt mondják, örökké tart megtanulni
– mondta.
