Különleges kötet jelent meg az MMA Kiadó gondozásában nemrégiben. Politika, szabadság, hagyomány. A kereszténység és az istenkérdés Európa jövőjében címmel összegyűjtötték, lefordították és kiadták Joseph Ratzinger – az egykori XVI. Benedek pápa – műveiből egy vaskos válogatást. A több mint hatszáz oldalas kötet szelekció egy hosszú tudósi, lelkipásztori és főpásztori életmű – egy katolikus teológusi és egyben egy európai gondolkodói életpálya – egyes tételeiből. A könyv lapjain a katolikus hitelvek bizonyos dimenzióinak (a szerző papi és püspöki szolgálatából is fakadó) megvilágítása mellett az európai kultúra védelmét is megfelelő hangsúllyal tárgyalják. Európa a modern kori eszmetörténetben és a politikai gondolkodás történetében egyaránt használatos metafora. A szó talán leginkább a sokak által magasztalt és az elmúlt egy évszázad során talán még többek által elsiratott Nyugatnak a tartalmával rendelkezik.
A 2005 áprilisa és 2013 februárja között a katolikus egyház élén álló XVI. Benedek (1927–2022) egyébként több szempontból is különlegesnek számít a modern kori pápák között. Hivatalba lépésekor ugyanis csaknem fél évezred elteltével került ismét német egyházi személy Róma püspöke székébe. Pápai neve kiválasztásakor nem közvetlen elődeit követte, hanem egyrészt a bencés rendet megalapító Nursiai Szent Benedek, Európa egyik védőszentje, másrészt az első világháború idején pontifikáló, a béke pápájának nevezett XV. Benedek iránti tisztelete kifejezésére választott nevet. Sokan úgy vélték: a huszonhét évig az egyház élén álló II. János Pál és a napjainkban is hivatalban lévő Ferenc pápa inkább „lelkipásztori típusú” főpap, míg XVI. Benedek inkább „tudós teológus típusú” egyházfő volt. Egyháztörténetileg kuriózumnak számított a lemondása. Korábban évszázadokig nem volt rá példa, hogy a katolikus egyház legitim vezetője önként és saját meggyőződéséből – vagyis nem külső nyomásra és kényszer hatására – távozzon posztjáról.
Joseph Ratzingernek ebben a kötetben közölt munkáiból – amelyeket Görföl Tibor fordított magyarra – kiderül, hogy az európai szellem gyökerei a görögség és a latinitás hagyományai mellett a kereszténységben találhatók. Ezzel párhuzamosan az iszlamizáció, a XX. század szomorú történelmi traumáit előidéző politikai szélsőségek, a marxizmus vagy éppen az ateizmus és az agnoszticizmus európai térhódításaira és kihívásaira egyaránt fölhívják a figyelmet a kiadványban olvasható tanulmányok. Ezek a szövegek azonban nemcsak annak a bizonyítékai, hogy Ratzinger kiváló teológus és filozófiai gondolkodó volt, de annak is, hogy a kereszténység kimeríthetetlen kincsestára a Nyugatnak – a szentírási alapoktól a katolicizmusban olyan fontos ókeresztény hagyományon és az évezredes dogmatörténeti fejlődési íven keresztül napjaink reflexióiig és a nemzedékeként eltérő tartalommal jelentkező újabb és újabb kérdésekig, azokra megfogalmazott egyházi tanítóhivatali válaszokig. Így aztán a keresztény hagyomány és tanítás forrása és iránytűje lehet korunk nyugati emberének is.
Hogy a nyugati emberek – vagy akár az intézmények (az egyes államok, az EU-s szervek stb.) – miként s hogyan viszonyulnak a kereszténységhez, azt talán nem kell különösebben részletezni. Tudható és tapasztalható, hogy jórészt elutasítják. Ratzinger írásainak érdekessége és páratlan értéke, hogy ha a keresztény tradíciótól és a katolikus kontextustól megfosztjuk a szövegeket, érdemi mondanivalójuk és lényegük akkor is érvényes, az európai ember számára értelmezhető, sőt követendő.
Különösen megfontolandók az egykori egyházfő következő, az Európa öröksége című dolgozatában megfogalmazott gondolatai. „Meggyőződésem, hogy a jogállam hosszú távon képtelen életben maradni, ha uralomra engedi a radikalizálódó ateista dogmát; meggyőződésem, hogy e téren egészen alapvetően át kell gondolnunk a dolgokat – az a tét ugyanis, hogy életben maradunk-e. Azt is ki merem jelent tenni, hogy a demokrácia csak akkor működőképes, ha a lelkiismeret is működik, a lelkiismeret hangja pedig elhal, ha nem a kereszténység által képviselt és kötelező érvényűnek elismert alapvető erkölcsi értékeket veszi támpontul, amelyek keresztény hitvallás nélkül, sőt nem keresztény vallások kontextusában is valóra válthatók.”
(Joseph Ratzinger: Politika, szabadság, hagyomány. A kereszténység és az istenkérdés Európa jövőjében. MMA Kiadó, Budapest, 2024. 613 oldal, 5800 Ft)
