– Ön szerint a béketeremtésben milyen szerepet játszik a találkozó, és maga a pápa szerepe?
– A katolikus egyház vezetőjeként a mindenkori pápa erkölcsi útmutatást nyújt nemcsak az egyháznak és benne a híveknek szerte a világon, hanem a szélesebb körű társadalmi és a gazdasági életre is kihatással van tanítása, üzenete.
Ferenc pápa gazdasági és társadalmi életről szóló gondolatainak középpontjában a szegényekről való gondoskodás, a Föld védelme és a béke állt mindig is. Utóbbival kapcsolatban, Ferenc pápa az orosz–ukrán háború kitörését követően többször is felszólított a békére, ráadásul a szentatya közismert arról, hogy a béke érdekében mozgósítja befolyását is. A Vatikán és Magyarország között több kérdés kapcsán is egyetértés alakult ki, egyik közülük a béke megteremtésének fontossága.
– Az egyház társadalmi tanításai mennyire vannak érvényben a manapság?
– A spiritualitás gazdaságban, üzleti szférában betöltött szerepe régóta foglalkoztatja az emberiséget. A nagy világvallások követőik számára mindig is útmutatóul szolgáltak a múltban és szolgálnak a jelenben is nemcsak társadalmi, hanem gazdasági vonatkozásban is: mi az erkölcsös, mi megengedett az üzleti életben és mi nem? Az egyén spiritualitása, erkölcsi megítélése, hite – bárhogy is nevezzük – fontos szerepet játszik gazdasági, üzleti döntéseinek meghozatalakor.
A katolikus egyház gazdasági-társadalmi tanításának öt fő pontja a mai modern korban is értelmezhető, érvényes és átvezethető a mindennapjainkra:
A katolikus egyház társadalmi tanítása szerint a társadalmat, gazdaságot, politikát csak úgy érdemes építeni, ha az az ember méltóságára alapoz, ezáltal a gazdasági és társadalmi folyamatoknak az alapja az ember (és nem a pénz vagy a profit), célja az ember boldogsága.
Fontos pillér az egyház gazdasági tanításában a szolidaritás, vagyis az együttérzés, a másik felé való odafordulás, különösen a peremen lévők vagy szükséget szenvedők érdekében. Ez ma annyit jelent, hogy az embernek nyitottnak kell lennie másokra, és ki kell vennie saját magát a középpontból.
A vállalat vezetése az alsóbb szintek érdekeit is nézze, segítse, ne pedig elnyomja; például adja meg a megfelelő fizetést vagy biztosítsa a megfelelő munkakörülményeket. Ettől még profitot termelő vállalat marad, csak nem a profitmaximalizálás lesz a fő célja, hanem az ember.
A közjó érdekében a közhatalomnak tiszteletben kell tartania az emberi személy alapvető és elidegeníthetetlen jogait (pl. „jog… a saját helyes lelkiismeret szerinti cselekvéshez, a magánélete védelméhez és a jogos szabadsághoz, mely magában foglalja a vallásszabadságot is” – II. vatikáni zsinat: Gaudium et spes, 26.). Másrészt a közjó magában foglalja a közösség szociális jólétét és fejlődését, mely által mindenki számára hozzáférhetővé kell tennie azt, amire az emberi élethez szüksége van: az élelmet, a ruházatot, az egészséget, a munkát, a nevelést, a kultúrát, a megfelelő tájékoztatást, a családalapítás jogát stb.
Az ötödik pillér az igazságosságról, az igazságra való törekvésről szól, ezen belül mindenki jogainak tiszteletben tartásáról és a méltányosságról. Ennek keretében arra kell törekedni, hogy mindenki kapja meg azt, ami jár neki (pl. méltányos bérek). Azonban hierarchia ebben az esetben (is) érvényesül a társadalomban, miszerint az kap többet, aki többet tesz a társadalomért.
– Miért ilyen gyakoriak a találkozók?
– Orbán Viktor 2021 óta minden évben találkozik a katolikus egyház vezetőjével, ebben nemzetközi szintű esemény is közrejátszott, melyet hazánkban rendeztek meg: Ferenc pápa 2021. szeptember 12-én a Szépművészeti Múzeumban találkozott Áder János (akkori) köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel. 2021-ben az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus keretében látogatott Budapestre a katolikus egyházfő.
A második találkozóra 2022. április 21-én került sor Ferenc pápa és Orbán Viktor között, amikor is a miniszterelnök a Vatikánba látogatott, hogy magánkihallgatáson fogadja őt a szentatya. Orbán Viktor akkori vatikáni látogatása a 2022-es választásokat követően az első hivatalos külföldi útjának számított.
2023. április 28-30-án Ferenc pápa Magyarországra látogatott, melynek keretében április 28-án találkozott a miniszterelnökkel.
A szentatya a tervek szerint 2024. december 4-én reggel 8 órakor találkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a vatikáni VI. Pál teremben
A Vatikán és Magyarország között több kérdés kapcsán is egyetértés alakult ki, mely közös prioritásokról is szóltak az audienciák az elmúlt évek során. A katolikus egyházfő és Orbán Viktor találkozásainak kiemelt témái a béke, a családok védelme és támogatása, valamint a környezetvédelem voltak az elmúlt évek során. Magyarországról többször is elismerően nyilatkozott Ferenc pápa. Például a 2021-es budapesti eucharisztikus kongresszusról hazafelé a repülőúton adott nyilatkozatában kiemelte, hogy nagyon sok értéke van a magyaroknak: mély az ökumenizmus iránti érzék (nyitás más vallások felé, azok elfogadása és tisztelete), erős az ökológiai tudatosságuk, illetve kiemelt kormányzati szempont a gyermekvállalás támogatása és a család fontossága.
– Más vezetőkkel milyen gyakran találkozik a szentatya?
– Kevés vezető mondhatja el magáról a világon, hogy rendszeresen találkozik a katolikus egyházfővel. Egy gyűjtés szerint például az USA elnökei egy-három alkalommal találkoztak csak a pápával (kivéve R. Reagant – négy alkalom öt év alatt –, B. Clintont – négy alkalom hat év alatt – és G. W. Busht – hat alkalom hét év alatt, két pápával). Joe Biden például két alkalommal találkozott csak Ferenc pápával.
Borítókép: Ferenc pápa és Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: AFP)
