Ferenc pápa háromnapos magyarországi apostoli útjának csúcspontjának is tekinthető a vasárnap délelőtti Kossuth téri szentmise és Regina Caeli – Mennyek Királynője – imádság. A hívek beléptetése kora hajnal óta folyamatos volt a tér kijelölt részére, aki később érkezett, az a környező utcákból kivetítőkön, hangosítással követhette nyomon a szertartást. A szentatya homíliája után hangzott el a Regina Caeli imádság.
A szentatyát pápamobillal vitték az emberek között
Az egyházfő negyed tízkor érkezett meg a Kossuth térre, ahol a nyitott oldalú pápamobillal vitték az emberek között. Közös imádsággal, fél tízkor kezdődött egyházfő szentmiséje.
Orbán Viktor miniszterelnök feleségével közösen vett részt az ünnepi szentmisén.

Novák Katalin köztársasági elnök, valamint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is a Kossuth Lajos téren hallgatta a szentmisét.
A jó pásztor életét adja juhaiért
„Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen. Így tesz a jó pásztor: életét adja juhaiért. Jézus tehát, mint egy pásztor, aki a nyáját keresi, azért jött, hogy megkeressen minket, amikor elveszettek voltunk; eljött mint pásztor, hogy kiragadjon minket a halálból; mint egy olyan pásztor, aki ismeri és végtelen gyengédséggel szereti juhait – aki az Atya nyájába vezetett és az Ő gyermekeivé tett minket.
Szemléljük hát a jó pásztor képét és időzzünk el két cselekedeténél, amelyeket az evangélium szerint a juhaiért tesz: először nevükön szólítja, majd pedig kivezeti őket” – kezdte a prédikációt Ferenc pápa.
Üdvösségünk történetének kezdetén nem mi állunk. A kiindulópont Isten hívása, a vágyakozása utánunk, hogy elérjen minket, az értünk érzett aggodalma, az irgalmának bősége, amellyel meg akar menteni a bűntől és a haláltól, hogy életet adjon bőségben és vég nélküli örömöt. Jézus az emberiség jó pásztoraként jött, hogy nevünkön szólítson és hazavezessen minket
– hangoztatta Ferenc pápa. Kiemelte, hogy ezért hálával emlékezhetünk meg Jézus szeretetéről, amit már akkor tanúsított irántunk, amikor még távol voltunk tőle. Leszögezte, hogy miközben mindnyájan, mint a juhok, tévelyegtünk, és ki-ki a maga útjára tért, Jézus magára vette gyarlóságainkat és maga hordozta vétkeink terhét, hogy visszavigyen minket az atya szívéhez.
„Olyanok voltatok ugyanis, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és oltalmazójához”
– idézte Péter apostolt a szentleckéből Ferenc pápa. Kiemelte, hogy még ma is, minden élethelyzetünkben, mindabban, ami a szívünket nyomja, a veszteségeinkben, a félelmeinkben, a vereség időnként ránk törő érzésében, a szomorúság börtönében, ami azzal fenyeget, hogy elveszi a szabadságunkat, Ő hív minket. – Jó pásztorként jön, és nevünkön szólít minket, hogy elmondja, az Ő szemében milyen értékesek vagyunk. Jön, hogy meggyógyítsa sebeinket és magára vegye gyengeségeinket, hogy az Ő nyájában egységre hívjon minket és megismerjük az atyát és egymást – hangoztatta.