Jelentős növekedés előtt az ökogazdálkodás

Tovább nőtt a hazai ökológiai gazdálkodásba bevont területek mérete, amely így stabilan meghaladja a 300 ezer hektárt. Az évtized végére ez akár a duplájára is nőhet, ami magával húzná az öko vetőmagok iránti keresletet is.

Illusztráció Fotó: SANJIT PARIYAR Forrás: NurPhoto

Az Európai Unió támogatási ösztönzőinek és az új, 2025-ben indult ötéves hazai támogatási programnak köszönhetően a magyar öko ágazat dinamikusan fejlődik – közölte Mikó Péter, a Vetőmag Szövetség Öko Vetőmag Munkacsoportjának elnöke. A tanúsított területek már stabilan meghaladják a 300 ezer hektárt, ugyanakkor az EU-ban ezzel még a felzárkózó tagállamok között vagyunk a 6,3 százalékos öko területarányunkkal. Az unióban ugyanis az 10,5 százalékos az átlag.

A hazai öko vetőmagok forgalma növekedés előtt áll, de a legnagyobb területet továbbra is a legelők foglalják majd el / Fotó: QUENTIN TOP / Hans Lucas

A gyümölcsültetvényekben viszont az EU-átlag fölött áll Magyarország. Az unióhoz hasonlóan itthon is a rét és a legelő dominál az ökológiai területek között, 55 százalékos részaránnyal. Ezt követik a szántók 36 százalékkal, majd a dinamikusan növekvő öko gyümölcstermő ültetvények hét százalékkal. A hazai átlagos ökogazdaságok az európai átlagnál kisebb méretűek (12 hektárosak), viszont az ökoterületek több, mint felét a 300 hektárnál nagyobb gazdaságok kezelik.

A fogyasztók számára az ökogazdaságok szerepe azért fontos, mert a tanúsított ökotermékek szermaradvány-mentesek, magas beltartalmi értékűek. A termelők pedig hosszú távon megőrzik talajuk termőképességét, miközben a vegyszerek mellőzésével fenntarthatóbb gazdálkodási rendszert alakíthatnak ki. Az ökogazdálkodás erősíti a biodiverzitást, csökkenti a vizek szennyeződését és a mezőgazdaság ökológiai lábnyomát is, emellett az itt alkalmazott fenntartható talajgazdálkodás nagyobb szervesanyag-tartalmat produkál a talajokban.

A vetőmagos szakmai szervezet szerint a hazai ökológiai ágazat növekedését továbbra is fékezi

• a feldolgozóipar fejletlensége,
• az ingadozó felvevőpiac és
• az importtermékekkel való árverseny.

A kézi és gépi munkaerőigény az ökogazdálkodásban jóval magasabb, miközben a hozamok gyakran alacsonyabbak, ez komoly nyomást helyez a gazdák jövedelmezőségére.

Az öko vetőmagok előállítására használt terület mérete jelenleg kicsi, hiszen a visszafogott vetőmag mellett szinte kizárólag konvencionális csávázatlan vetőmagot használnak a gazdák. A fajtakínálat jelenleg gyérnek számít még azoknál a fajoknál is, amik már évek óta, rendszeresen megtalálhatók a Nébih által üzemeltetett Öko Vetőmag Adatbázisban.

Az ökogazdálkodást érintő kutatás nagyot fejlődött elmúlt évtizedben. A kutatás és nemesítés során az ökogazdák valós igényeire, kihívásaira keresik a válaszokat, mint például a termesztési körülményeikhez alkalmazkodó fajták kiválasztása, nemesítése.

Mikó Péter szerint a hazai Öko Cselekvési Terv megfelelő ösztönző erőt képvisel ahhoz, hogy 2030-ig megduplázzuk az ökoterületeink részarányát, amely magával fogja vonni a vetőmag iránti kereslet növekedését is. Emellett 2036-ig, az ökoszektorban a kötelező öko vetőmag használat bevezetéséig már csak tíz évünk van, ezért az öko-vetőmagszektor dinamikus fellendülése prognosztizálható – hangsúlyozta.