Trump látványos előrelépésről beszél a békefolyamatban, mások óvatosabbak + videó

Donald Trump amerikai elnök látványos „előrelépésről” beszél az ukrajnai békefolyamatban, ám Európában egyre kevésbé hisznek a gyors rendezésben. Mély bizonytalanság uralkodik: a NATO jövője kérdéses, az amerikai elkötelezettség pedig feltételekhez kötöttnek tűnik.

Trump látványos előrelépésről beszél a békefolyamatban, mások óvatosabbak Forrás: AFP

Donald Trump szerint az orosz–ukrán háború a végéhez közeledik, és a diplomácia új lendületet kapott. Az amerikai elnök vasárnap az Air Force One fedélzetén újságíróknak azt mondta: „Haladunk előre”, hangsúlyozva, hogy számára az életek megmentése a legfontosabb szempont – számolt be róla a Kyiv Post.

Donald Trump az Air Force One fedélzetén újságíróknak azt mondta: „Haladunk előre” (Fotó: AFP)

Trump látványos előrelépésről beszél

„Életeket akarok menteni – orosz és ukrán életeket. Ez az egyetlen ok, amiért ezt teszem. Ez Biden háborúja – nem Trump háborúja… Csak annyit tehetek, hogy megállítom, és úgy gondolom, hogy haladunk előre ennek mentén” – fogalmazott. Mások azonban jóval óvatosabbak. A háttérben megszólaló diplomaták szerint valóban van mozgás, de a bizalom továbbra is törékeny, különösen Moszkva szándékait és Washington hosszú távú megbízhatóságát illetően.

Van mozgás, de senki ne keverje össze a lendületet a határozottsággal

– mondta egy nyugati diplomata. Hozzátette: A politikai jelek valósak. A végkifejlet azonban nem.

Rubio megállás nélkül egyeztet a háttérben (Fotó: AFP)

Rubio megállás nélkül egyeztet a háttérben

Miközben Trump a haladásról beszél, Marco Rubio külügyminiszter a színfalak mögött intenzív diplomáciai egyeztetéseket folytat. Vasárnap Jean-Noel Barrot francia külügyminiszterrel tárgyalt az orosz–ukrán háború lezárásának lehetőségeiről és a tágabb transzatlanti kérdésekről. Telefonon egyeztetett a ciprusi külügyminiszterrel is Ciprus EU-elnöksége kapcsán.

Hétfőn Johann Wadephul német külügyminiszter érkezik Washingtonba. 

A tisztviselők szerint Ukrajna „kiemelt helyen szerepel a napirenden”. A látogatás időzítése kényes: nemcsak az ukrajnai háború miatt, hanem a Grönland körül kialakult feszültségek miatt is. Wadephul Washington előtt Reykjavíkban tárgyalt az Északi-sarkvidék biztonságáról, jelezve: Ukrajna ügye egyre szorosabban összefonódik a nagyhatalmi versennyel. Közben Lars Klingbeil német pénzügyminiszter is az amerikai fővárosban egyeztet a kritikus nyersanyagokról – olyan kérdésekről, amelyet diplomáciai körök Ukrajna újjáépítésével kötnek össze.

Még soha nem volt ilyen fontos befektetni a transzatlanti partnerségbe

– mondta Wadephul Berlinben, elismerve, hogy „véleménykülönbségek” vannak Washingtonnal, amelyeket párbeszéddel kívánnak rendezni. 

Hétfőn Johann Wadephul német külügyminiszter érkezik Washingtonba (Fotó: AFP)

Ezek a különbségek Trump NATO-val kapcsolatos kijelentéseiben is megjelentek. Az elnök ismét kétségbe vonta a szövetség értékét.

Szeretem a NATO-t. Csak azon tűnődöm, hogy ha szükségünk lenne rá, akkor ott lennének-e nekünk. Nem vagyok benne biztos, hogy ott lennének

– mondta. A Grönlanddal kapcsolatos megjegyzései tovább mélyítették az európai aggodalmakat. „Ha mi nem vesszük át Grönlandot, akkor Oroszország vagy Kína fogja – és ezt nem hagyom megtörténni” – jelentette ki, hozzátéve: 

Így vagy úgy, de Grönland a miénk lesz.

Egy magas rangú európai diplomata ezeket a kijelentéseket „mélyen destabilizálónak” nevezte, hangsúlyozva: nem lehet áldozatot kérni a szövetségesektől, miközben máshol területszerzésről beszélnek.

Európai vita a csapatokról

A feszültség az európai vitákban is megjelenik. Emmanuel Macron francia elnök javaslata, miszerint francia csapatok állomásoznának Ukrajnában egy fegyverszünet után, széles körű ellenállást váltott ki. 

A tervek szerint akár hatezer katona is érkezhetne, „biztonsági”, nem harci feladattal.

Közben az Egyesült Királyság és Franciaország már nyilatkozatot írt alá Ukrajnával a csapattelepítésről és katonai központok létrehozásáról. Németország is készül: Friedrich Merz kancellár szerint Berlin a fegyverszünet után csapatokat küldhet az Ukrajnával szomszédos NATO-területre. A koalíció részt venne egy amerikai vezetésű megfigyelő rendszerben is, drónokkal és műholdakkal.

A tervek szerint akár hatezer katona is érkezhetne, „biztonsági”, nem harci feladattal (Fotó: AFP)

Kijev folytatja

Ukrajna eközben nem vár. Volodimir Zelenszkij elnök közölte: kiterjesztik a mélységi csapásokat Oroszország területén – erről a kárpátaljai magyar hírportál is beszámolt.

Még túl korai nyilvánosan beszélni egyes műveletekről – azokról, amelyeket az oroszok már megéreztek

– mondta. „Aktívan védekezünk, és minden orosz veszteség közelebb hozza a háború végét.”

President Donald Trump speaking to reporters aboard Air Force One while traveling from Florida to Washington, DC, argued, "If we don't take Greenland, Russia or China will take Greenland.” #USPolitics #ArcticSecurity #Greenland #TrumpNews #Geopolitics #Russia #China pic.twitter.com/SyXrml0eeT

— World Spotlight News (@WdSpotlightnews) January 12, 2026

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök vasárnap az Air Force One fedélzetén (Fotó: AFP)