Merz újabb lépése: német katonák Ukrajnába küldését készítik elő

A Tűzfalcsoport cikke szerint az Európai Bizottság elnöke szeptemberben a Financial Timesnak adott interjúban beszélt arról, hogy az európai fővárosokban meglehetősen pontos tervek készülnek a háború lezárását követően Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. Ursula von der Leyen utalt arra is, hogy ezek a tervek a katonai alakulatok esetleges telepítését is magukban foglalják, és a bizottság elnöke szerint erről már egyértelmű elképzelések léteznek.

Friedrich Merz Fotó: ANDREAS ARNOLD Forrás: DPA

Friedrich Merz szövetségi kancellár hétfőn más európai állam- és kormányfőkkel együtt vállalta egy multinacionális csapat felállítását Ukrajna számára. A kezdeményezés célja az lenne, hogy a katonai jelenlét támogatást nyújtson Ukrajnának abban az esetben is, ha Oroszország újabb támadást indítana. Ugyanakkor a német védelmi miniszter, Boris Pistorius ennél jóval óvatosabban fogalmazott: a német katonák esetleges kiküldetésével kapcsolatban kedden azt mondta, hogy nem vett közvetlenül részt a döntéshozatalban. Bár az elért eredményeket alapvetően jónak nevezte, hangsúlyozta, hogy jelenleg még nem lehet megmondani, Európa milyen formában és konkrétan miben vállalhatna felelősséget. Pistorius szerint olyan kérdések tisztázása szükséges, mint a Bundestag mandátuma, a parancsnoki struktúra, valamint az, hogy hol és milyen keretek között történne a bevetés.

Merz német katonák Ukrajnába küldését készítené elő. Fotó: NurPhoto

A Bild értesüléseire hivatkozva a Tűzfalcsoport arról is beszámolt, hogy a Merz kancellár által aláírt, több európai ország – köztük Franciaország, Dánia és Lengyelország – vezetői által is támogatott nyilatkozat egy multinacionális csapat létrehozását irányozza elő. Ez a csapat Ukrajnát többek között a hadsereg újjáépítésében, a légtér biztosításában, valamint Ukrajnán belüli műveletek végrehajtásában segítené. 

A dokumentum emellett jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalásról is szól, amelyet egy jövőbeli fegyveres támadás esetén kellene teljesíteni. Ez a kötelezettségvállalás több elemből állhat, így diplomáciai lépésekből, de akár fegyveres erők bevetéséből is. Mindez azoknak a biztonsági garanciáknak a részét képezné, amelyeket az európai államok Ukrajnának kívánnak nyújtani a békés viszony fenntartása érdekében Oroszországgal.

A Tűzfalcsoport a cikkében felidézi: az orosz vezetés eddig nem mutatott hajlandóságot az Ukrajna elleni háború befejezésére, és jelentős engedményeket követel Kijevtől, többek között a Donbász vitatott területeinek átadását. Ukrajna attól tart, hogy egy megállapodást követően Oroszország ismét támadást indíthat, ezért biztonsági garanciákat követel Európától és az Egyesült Államoktól. Amerikai jelentések szerint az Egyesült Államok is tett ilyen ajánlatot, ugyanakkor azt várja Ukrajnától, hogy gyorsan fogadja el a megállapodást; ellenkező esetben Donald Trump amerikai elnök visszavonhatja a biztonsági garanciákra vonatkozó ajánlatot.

The U.S. has agreed to provide unspecified security guarantees to Ukraine as part of a peace deal to end Russia's nearly four-year war, and more talks are likely this weekend, U.S. officials said Monday following the latest discussions with President Volodymyr Zelenskyy in… pic.twitter.com/zuZexuhd6H

— Yahoo News (@YahooNews) December 15, 2025

A cikk kitér a német parlamenti szabályozásra is. A ParlBG nevű szövetségi törvény rögzíti, hogy a Bundeswehr külföldi, fegyveres bevetéséhez a Bundestag előzetes jóváhagyása szükséges. 

Ez az úgynevezett „parlamenti előjog” konkretizálása, amely alkotmányos elvként biztosítja a parlamenti ellenőrzést a katonai műveletek felett. Az elv a Szövetségi Alkotmánybíróság 1994-es döntéseiből ered, a törvény pedig részletes jogi keretet ad az alkalmazásához.

A szabályozás szerint utólagos parlamenti jóváhagyás csak kivételes esetekben lehetséges, például közvetlen veszély vagy mentési műveletek esetén. A kormány kérelmének részletes információkat kell tartalmaznia a bevetés céljáról, jogi alapjáról, földrajzi területéről, a katonák létszámáról, a katonai képességekről, az időtartamról, valamint a költségekről és azok finanszírozásáról. Amennyiben a tervezett bevetés nem minősül alacsony intenzitásúnak, a Bundestagban átfogó vita kezdődik, amelynek végén a parlament vagy elfogadja, vagy elutasítja a kormány kérelmét, módosítási lehetőség nélkül.

Borítókép: Friedrich Merz (Fotó: AFP)