Andrius Kubilius szerint az Európai Uniónak nemcsak a hadseregét, hanem a döntéshozatali rendszerét is alapjaiban kellene átalakítania. Az uniós védelmi biztos úgy látja, a jelenlegi biztonsági helyzetre Brüsszel már nem tud hatékony válaszokat adni. Az orosz–ukrán háború, az Egyesült Államok Európával kapcsolatos prioritásainak átrendeződése, valamint a Grönland körül kialakuló feszültségek szerinte egy irányba mutatnak: a mostani modell kifulladt, ezért közös európai hadseregre lenne szükség – írja a Politico forrásaira hivatkozva az Origo.

Kubilius: Közös európai hadseregre lenne szükség
A védelmi biztos szerint a közös védelem újraszervezése nem apró korrekciókat, hanem teljes átszervezést igényel. Szavai szerint Európának egyfajta „nagy robbanásra” van szüksége a védelempolitikában. Érvelését egy példával támasztotta alá.
Felvetette, vajon az Egyesült Államok erősebb lenne-e katonailag, ha nem egységes szövetségi hadsereggel rendelkezne, hanem ötven különálló állami haderővel és külön védelmi költségvetésekkel működne.
Kubilius szerint ha erre a kérdésre a válasz egyértelműen nem, akkor Európának sincs oka tovább halogatni a központosított megoldásokat. Állítása szerint az európai védelem három alapra épülhetne: a hadiipari kapacitások jelentős bővítésére, a működőképes és felkészült intézményrendszerre, valamint arra a politikai akaratra, amely nemcsak nyilatkozatokban, hanem szükség esetén a fegyveres fellépés vállalásában is megmutatkozik.
A védelmi biztos ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi helyzetben önmagában a katonai kiadások növelése nem oldja meg a problémát.
Ennek legfőbb oka szerinte az, hogy a tagállamok továbbra is külön utakon járnak.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!