Húsz éve hunyt el II. János Pál pápa

Húsz éve hunyt el II. János Pál pápa, a hit óriása, aki megőrizte a keresztény egyházat és megváltoztatta a történelem irányát. Számos tudományos és vallási konferencián emlékeztek meg a szent lengyel pápáról Rómában és a Vatikánban. II. János Pál pápa lelki és szellemi öröksége máig érvényes, értékes iránytű a relativizmustól felforgatott világban.

2025. 04. 02. 16:41
Szent II. János Pál pápa Fotó: ALBERTO PIZZOLI Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szent II. János Pál pápára emlékeztek a Vatikánban. A lengyel pápa halálának huszadik évfordulóján április 2-án ünnepélyes szentmisét mutatnak be a Szent Péter-bazilikában. A szertartást Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár vezeti, a közméltóságok között Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is részt vesz. 

Szent II. János Pál pápa kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberek szívében és komoly hatással volt a történelem alakulására
Szent II. János Pál pápa kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberek szívében és komoly hatással volt a történelem alakulására
Fotó: AFP

Szent II. János Pál pápa alakja máig kiemelt jelentőségű az egyházban és a világban. A különleges karizmával rendelkező lengyel pápa kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberek szívében és komoly hatással volt a történelem alakulására. 

Szolgálata alatt 170 alkalommal tett apostoli utazást, 129 országot keresett fel. 

II. János Pál pontifikátusa az egyik leghosszabb volt az egyház történelmében. 1978-ban lépett a Szent Péter-bazilika központi erkélyére és 27 év után, 2005. április 2-án csendesen távozott a földi létből. Szolgálatának utolsó, szenvedésektől terhelt időszaka épp olyan értékes tanúságtétel volt a világ és az egyház számára, mint egész tanítóhivatala. 

Apostoli útjai során bejárta a világot, a békét és a szabadságot hirdette. Tanításának kulcsfontosságú szerepe volt az európai kommunista rezsimek bukásában. Ő volt az első pápa, aki útjára indította a vallások közötti párbeszédet, elsőként látogatott meg egy zsinagógát és egy mecsetet. 

1981-ben merénylet áldozata volt, de csodálatos módon túlélte. A pápa a Szűzanya közbenjárásának tulajdonította, hogy bár hajszálon múlt, de életben maradt. 

A későbbiekben a merénylet napját, a húsvét utáni első vasárnapot az isteni irgalmasság liturgikus ünnepének nyilvánította a pápa. 

Sokan még jól emlékeznek arra a szomorú estére, amikor 2005. április 2-án Joaquin Navarro Valls, a szentatya szóvivője bejelentette a fájdalmas hírt. Kevéssel ezután Leonardo Sandri bíboros a Szent Péter téren több százezer hívő jelenlétében hivatalosan is kihirdette: „Szentatyánk, II. János Pál pápa visszatért az Atya házába. Imádkozzunk lelkéért”. Hárommillió személy érkezett a Vatikánba, hogy végső búcsút vegyen a szent hírében elhunyt lengyel pápától. 

Temetési szertartását Joseph Ratzinger bíboros celebrálta. A Szent Péter téren 300 ezer hívő gyűlt össze és további kétmillóan követték a pápa temetését a Róma terein elhelyezett óriás kivetítőkön keresztül. Világszerte 15 millióan nézték a televíziós csatornák által élőben közvetített szertartást. 

A lengyel pápa szent hírében hunyt el, már temetési szertartásán azt skandálta a hívők tömege, „Santo Subito”. Rendkívül rövid időn belül, halála után tíz évvel az egyház engedélyezte kanonizálását, hogy a világegyház mielőbb a szentek között tisztelhesse. 

Karol Wojtyla, elhúzódó betegesége ellenére, egészen haláláig vezette szeretett egyházát, abban a meggyőződésben, hogy a „keresztről nem lehet leszállni”, felajánlva szenvedéseit az egyház és a világ megtéréséért. Kereszthordozása, imádságban és áldozatvállalásban töltött pápasága máig példaértékű az egyház és a világ számára. 

II. János Pál pápát ragaszkodás és szeretet fűzte Magyarországhoz és a magyar néphez, ezt bizonyította, hogy két alkalommal is ellátogatott hazánkba. 

Elsőként 1991. augusztus 16-án érkezett apostoli utazásra, mely öt napon keresztül tartott. Útja során ellátogatott Esztergomba, Pécsre, Debrecenbe, Máriapócsra, Szombathelyre és természetesen Budapestre. Találkozott a Magyar Tudományos Akadémia kiemelkedő tudósaival, valamint művészekkel. Még sokan emlékezhetnek látogatásának legszebb pillanataira, amikor augusztus 20-án a Hősök terén szentmisét mutatott be a magyaroknak. A lengyel pápa 1996-ban ismét tiszteletét tette Magyországon, de csak két napig tartózkodott hazánkban. Április 6-án Győrbe és Pannonhalmára is ellátogatott. 

A magyar nép iránti tiszteletét az is bizonyítja, hogy történelmünk számos alakját a szentek és a boldogok sorába rendelte. Szentté avatta a magyar–lengyel származású Nagy Lajos király lányát, Hedviget, Lengyelország királynőjét. Apor Vilmost, Romzsa Tódort, Battyhány-Strattman Lászlót és IV. Károly királyt pedig boldoggá avatta.

Borítókép: Szent II. János Pál pápa (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.