Szent II. János Pál pápára emlékeztek a Vatikánban. A lengyel pápa halálának huszadik évfordulóján április 2-án ünnepélyes szentmisét mutatnak be a Szent Péter-bazilikában. A szertartást Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár vezeti, a közméltóságok között Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is részt vesz.
Fotó: AFP
Szent II. János Pál pápa alakja máig kiemelt jelentőségű az egyházban és a világban. A különleges karizmával rendelkező lengyel pápa kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberek szívében és komoly hatással volt a történelem alakulására.
Szolgálata alatt 170 alkalommal tett apostoli utazást, 129 országot keresett fel.
II. János Pál pontifikátusa az egyik leghosszabb volt az egyház történelmében. 1978-ban lépett a Szent Péter-bazilika központi erkélyére és 27 év után, 2005. április 2-án csendesen távozott a földi létből. Szolgálatának utolsó, szenvedésektől terhelt időszaka épp olyan értékes tanúságtétel volt a világ és az egyház számára, mint egész tanítóhivatala.
Apostoli útjai során bejárta a világot, a békét és a szabadságot hirdette. Tanításának kulcsfontosságú szerepe volt az európai kommunista rezsimek bukásában. Ő volt az első pápa, aki útjára indította a vallások közötti párbeszédet, elsőként látogatott meg egy zsinagógát és egy mecsetet.
1981-ben merénylet áldozata volt, de csodálatos módon túlélte. A pápa a Szűzanya közbenjárásának tulajdonította, hogy bár hajszálon múlt, de életben maradt.
A későbbiekben a merénylet napját, a húsvét utáni első vasárnapot az isteni irgalmasság liturgikus ünnepének nyilvánította a pápa.
Sokan még jól emlékeznek arra a szomorú estére, amikor 2005. április 2-án Joaquin Navarro Valls, a szentatya szóvivője bejelentette a fájdalmas hírt. Kevéssel ezután Leonardo Sandri bíboros a Szent Péter téren több százezer hívő jelenlétében hivatalosan is kihirdette: „Szentatyánk, II. János Pál pápa visszatért az Atya házába. Imádkozzunk lelkéért”. Hárommillió személy érkezett a Vatikánba, hogy végső búcsút vegyen a szent hírében elhunyt lengyel pápától.
Temetési szertartását Joseph Ratzinger bíboros celebrálta. A Szent Péter téren 300 ezer hívő gyűlt össze és további kétmillóan követték a pápa temetését a Róma terein elhelyezett óriás kivetítőkön keresztül. Világszerte 15 millióan nézték a televíziós csatornák által élőben közvetített szertartást.
A lengyel pápa szent hírében hunyt el, már temetési szertartásán azt skandálta a hívők tömege, „Santo Subito”. Rendkívül rövid időn belül, halála után tíz évvel az egyház engedélyezte kanonizálását, hogy a világegyház mielőbb a szentek között tisztelhesse.
Karol Wojtyla, elhúzódó betegesége ellenére, egészen haláláig vezette szeretett egyházát, abban a meggyőződésben, hogy a „keresztről nem lehet leszállni”, felajánlva szenvedéseit az egyház és a világ megtéréséért. Kereszthordozása, imádságban és áldozatvállalásban töltött pápasága máig példaértékű az egyház és a világ számára.
II. János Pál pápát ragaszkodás és szeretet fűzte Magyarországhoz és a magyar néphez, ezt bizonyította, hogy két alkalommal is ellátogatott hazánkba.
Elsőként 1991. augusztus 16-án érkezett apostoli utazásra, mely öt napon keresztül tartott. Útja során ellátogatott Esztergomba, Pécsre, Debrecenbe, Máriapócsra, Szombathelyre és természetesen Budapestre. Találkozott a Magyar Tudományos Akadémia kiemelkedő tudósaival, valamint művészekkel. Még sokan emlékezhetnek látogatásának legszebb pillanataira, amikor augusztus 20-án a Hősök terén szentmisét mutatott be a magyaroknak. A lengyel pápa 1996-ban ismét tiszteletét tette Magyországon, de csak két napig tartózkodott hazánkban. Április 6-án Győrbe és Pannonhalmára is ellátogatott.
A magyar nép iránti tiszteletét az is bizonyítja, hogy történelmünk számos alakját a szentek és a boldogok sorába rendelte. Szentté avatta a magyar–lengyel származású Nagy Lajos király lányát, Hedviget, Lengyelország királynőjét. Apor Vilmost, Romzsa Tódort, Battyhány-Strattman Lászlót és IV. Károly királyt pedig boldoggá avatta.
Borítókép: Szent II. János Pál pápa (Fotó: AFP)
