Az ajánlás a Burány Sándor által irányított Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium internetes címén is olvasható, ám jól „eldugva”, nehéz rábukkanni a dokumentumra.
„Magyarországon a foglalkoztatási ráta alacsony, különösen az alacsony képzettségűek, a nők és az idősebb munkavállalók körében. Ugyanakkor, a munkanélküliség szintje jóval alacsonyabb az Európai Unió átlagánál. Ez az alacsony részvételi aránnyal magyarázható: a munkaképes korú népesség körében magas az inaktivitás aránya” – áll az Európai Unió dokumentumában, amely megállapítja azt is, hogy jelentős munkaerő-piaci egyenlőtlenségek vannak a középső és a nyugati régiók valamint az ország többi része között.
A jelentés szerint a Magyarországon a földrajzi és ágazati mobilitás alacsony, míg bizonyos területeken munkaerőhiány figyelhető meg. Ennek oka a megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkaerő hiánya, valamint az, hogy az oktatás és képzés nem megfelelően alkalmazkodik a munkaerőpiac igényeihez.
A dokumentum egyik legfontosabb megállapítása az, hogy „a munkabért terhelő adók és járulékok szintje továbbra is magas, ami akadályt jelent a munkahelyteremtés számára, továbbá olyan tényező, amely valószínűleg hozzájárul a bejelentés nélküli munkavégzéshez”.
A probléma eszerint komplex, azaz nem csak a szaktárca, hanem a kormány is felelős a helyzetért. Az értékelés továbbá leszögezi: „Ezen túlmenően, tekintettel a gazdasági növekedés lassulására, további erőfeszítésekre van szükség – a szociális partnerekkel együttműködve – annak biztosítása érdekében, hogy a bérfolyamatok, az eddiginél nagyobb mértékben, foglalkoztatás-baráttá váljanak. Ezeknek a folyamatoknak az alakulásában azonban a gazdaság versenyképesebb része játszik meghatározó szerepet, így azok nem feltétlenül járulnak hozzá a munkahelyteremtő kapacitás erősödéséhez a gazdaság gyengébb területein.”
A munkavállalók alacsony aktivitása az általános egészségi állapotra vezethető vissza. A helyzet javítása érdekében egyrészt ösztönözni kell a munkakörülmények javítását, másrészt, „szükség van az egészségügyi ellátás javítására mind a megelőzésben, mint a gyógyításban. Reformokat kell végrehajtani a szociális juttatások terén is, beleértve a betegséggel összefüggő ellátásokat, annak érdekében, hogy megérje munkát vállalni és csökkenjen a bejelentés nélküli munka aránya.”
Az EU ajánlása megállapítja, hogy a munkavégzés feltételeit rugalmasabbá és családbaráttá kell tenni, beleértve a részmunkaidős munkavállalás vonzóbbá tételét, különösen a nők és az idősebb munkavállalók számára. Kijelenti: meg kell erősíteni a munkanélküliekre és inaktívakra irányuló megelőző és aktív munkaerőpiaci intézkedéseket, különös tekintettel a leghátrányosabb helyzetű régiókra. Ehhez modern állami foglalkoztatási szolgálatra van szükség, amely ösztönzi a foglalkozási és földrajzi mobilitást.
Az EU szerint olyan intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek csökkentik az iskolából való lemorzsolódás arányát; javítják az egyetemi oktatáshoz és a képzéshez való hozzáférés egyenlőségét, különösen az alacsony képzettségűek körében. Fontos az oktatási rendszer hatékonyságának javítása és rugalmasságának növelése, annak érdekében, hogy jobban alkalmazkodjon a munkaerőpiac képzettségi igényeihez.
origo.hu
Többé nem vásárolhatnak energiaitalt a 18 év alattiak
