Der Standard (derstandard.at)
A baloldali osztrák napilap Az MDF frakció szakító próba előtt címmel, a Népszabadság tudósítása alapján ad hírt a Lakitelek munkacsoport Dávid Ibolya elleni támadásáról.
A kis magyar konzervatív párt frakciójában jól észrevehető a hatalmi harc. A „párton belüli ellenzéknek” számító Lakitelek munkacsoport le kívánja váltani az MDF parlamenti frakciójának éléről Herényi Károlyt. A Dávid Ibolya közeli bizalmasának számító frakcióvezető eltávolításával a munkacsoport közelebb jutna a pártelnökasszony „trónfosztásához”.
A 2002-es választási vereséget követően Dávid Ibolya egyre határozottabban elhatárolódott a Fidesztől és annak elnökétől, Orbán Viktortól, és bejelentette, külön utakon kíván járni. Többször is bírálta Orbán stílusát, mert az szerinte agresszív és megosztó. A 2002-es választásokon az MDF a Fidesszel közös listán indult. A párt a közvéleménykutatásokban évek óta az öt százalékos küszöb alatt található, és másként nem jutott volna be a parlamentbe.
Amennyiben sikerül Herényit leváltani és új frakcióvezetőt választani, ez megteheti, hogy Dávid Ibolyát legálisan visszahívja a parlamenti alelnökségből és az elnökasszonyt akár kizárathatja a frakcióból is.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilap bécsi tudósítója Reinhard Olt Harc a középért címmel és A kormányzati zűrzavar felszakítja a magyar ellenzék szunnyadó konfliktusait alcímmel tudósít az MDF dilemmájáról.
Olt ismerteti a Szonda Ipsos közvéleménykutatási adatait, majd megállapítja, semmilyen változás sem tapasztalható Dávid Ibolya személyes elfogadottsága és pártjának népszerűsége között az immár évek óta fennálló szakadékban. Az MDF EP-választásokon elért viszonylag jó szereplése (5,3 százalék és egy képviselő Strassburgban) legfeljebb lélegzetvételnyi szünetet jelentett a párt jövőjéről folytatott vitában. Ezt az eredményt az elnökasszony annak bizonyítékaként értékelte, hogy Magyarországon a modern konzervatív politikának helye van.
Nemsokára folytatódtak az MDF-n belüli küzdelmek, mivel Dávid Ibolya párton belüli ellenfelei másként kívántak reagálni Medgyessy távozására és Gyurcsány utódjelöltségére, mint az elnökasszony. Dávid az MDF frakció előrehozott választásokra vonatkozó követelését „magánvéleménynek” nevezte és utalt arra, hogy „a még mindig általam vezetett párt“ egyáltalán nem csatlakozik – a Fidesz vonalnak megfelelő – javaslathoz. Ehelyett a távozó miniszterelnök által az SZDSZ korrupciós ügyeiről tett kijelentésének kivizsgálására kíván egy parlamenti vizsgálóbizottságot felállítani.
Az előrehozott választásokat követelő Balsai és Szászfalvi, a 23 fős frakcióból 13 tagot számláló Lakitelek csoport tagjai szoros együttműködést kívánnak a Fidesszel, s pártjuk programját jobbra kívánják eltolni.
Az elnökasszony egy, a keresztény világképen alapuló konzervatív politikát kíván folytatni, s azon választókat kívánja megnyerni, akik csalódtak a két nagy pártban, az MSZP-ben és a Fideszben. A Lakitelek csoport az MDF helyét ezzel szemben a tízszer nagyobb Fidesz jobbszélén képzeli el; a „stratégiai partnerség a Fidesszel“ a parlamenti választásokra állítandó közös listában kell, hogy megjelenjék, ezzel kívánják Dávid ellenfelei a parlamenti túlélésüket biztosítani. A pártelnökasszony az EP-választások után ezzel szemben kijelentette, az MDF 2006-ban önálló listával indul.
A centrum politika és a markáns jobboldali pozíció közötti vita emlékeztet az MDF korábbi szakadásaira, amikor 1993-ban a szélsőséges Csurka Istvánt és híveit Antall József kizárta a pártból. 1996-ban ismét „válás” következett be az MDF-ben: az elnök Lezsák Sándor meg kívánta akadályozni, hogy a párt a centrumba manőverezze magát. Erre kilépett a liberálisnak számító Szabó Iván 13 elvbarátjával és megalapította az MDNP-t.
Az MDF-n belüli történések azt mutatják, hogy a jelenlegi pártvezetés kurzusának folytatása egyáltalán nem tekinthető biztosnak. Ugyanakkor egyfajta népnemzeti ideológián alapuló politika sikere – melyet a Lakitelek csoport kíván képviselni – szintén kérdéses. Amit a Lakitelek csoport kíván, azt a Fidesz éppen úgy képviseli, mint más még jobboldalibb parlamenten kívül álló pártok és csoportosulások. Az MDF-nek a politikai középen is meg kell küzdenie az SZDSZ konkurenciájával. Amelyik az említett közvéleménykutatás alapján ugyan bejutna a parlamentbe, de könnyen veszíthet támogatottságából, amennyiben Gyurcsány és az MSZP a kormányt nem stabilizálja elég gyorsan és nem tudják a koalíciónak megadni a harmónia látszatát.
Ráadásul az MDF kísérleteit, hogy megkülönböztesse magát a Fidesztől, a nyilvánosság félreértheti és az MSZP felé fordulásként értékelheti. Nem utolsósorban Dávid Ibolyának a Fidesz elnökével szembeni túlzott konfrontációja beláthatatlan következményekkel járhat.
Orbán Viktor a politikai spektrum jobboldalának megkérdőjelezhetetlen vezetője. A szocialisták nehézsége és az általa elfoglalt szociálpolitikai témák miatt könnyen sikerülhet neki a csalódott baloldali választók megnyerése. Amennyiben az MDF túl hangosan kérdőjelezi meg Orbánt, mint a jobboldal vezetőjét, ez könnyen elűzheti a máig hű jobboldali választókat, ami a párt megmaradásába kerülhet; annak esélye, hogy a Fidesz szimpatizánsoktól nyerjenek voksokat, csekélynek mondható.
Arra a kérdésre, hogy az MDF tagjait és delegáltjait melyik érvelés győzi meg és melyik nyújt lehetőséget a túlélésre, a pártkongresszus ad majd választ. Ebben a helyzetben az MDF elnöke az előrehozott választásokban sem lát valódi kiutat saját nehézségeiből.
die tageszeitung (taz.de)
A baloldali német napilap Csecsenföld nem zavarja Schrödert címmel tudósít a német kancellár, a francia és az orosz elnök Szocsiban lezajlott találkozójáról.
A lap úgy tudja, hogy Schröder egyetlen szóval sem bírálta az orosz csecsen politikát, s felajánlotta segítségét Moszkva terror elleni küzdelméhez. Sőt ellentétben Washington álláspontjával, a csecsenföldi választásokat is rendben lévőnek találta.
origo.hu
Videón, ahogy Magyar Péter emberei elmenekültek az Origo kérdései elől a balhéba fulladó közgyűlésen
