Kiss Péter még munkaügyi miniszterként személyesen kezdeményezett megbeszélést a Népszava akkori tulajdonosával, az ESMA Spanyol–Magyar Reklám Kft.-t vezető Bleuer Istvánnal 2002 októberében – derült ki egy szocialista körökből a Magyar Nemzethez eljuttatott elektronikus levélből. Az e-mailt a Népszava főszerkesztője, Németh Péter írta Bleuernek, akit jó tanácsokkal készített föl Kiss Péterrel megbeszélt találkozójára. Ennek célja az volt, hogy a Nemzeti Felnőttképzési Intézet által kiírt pályázatokon „kikerülhetetlenné” váljon a baloldali kötődésű ESMA cégcsoport.
Mint Németh írja, „A Miniszter Úr Veled a munkahelyteremtés jövő évi programjáról akar elsősorban beszélni. Ő (mármint Kiss Péter – a szerk.) azt mondta, hogy ez 2003 elején indulna, s nagyjából százmilliós nagyságrendű megszerezhető összeg lenne. Ez nyilvánvalóan az ESMA és a Munkaügyi Minisztérium között – feltételezem: pályázat útján – létrejövő kapcsolat lenne. Kiss Pétertől fontos lenne megtudni azokat a szempontokat, amelyek alapján a pályázat elbírálásakor az ESMA kikerülhetetlenné válik.”
Úgy látszik, a reklámcég a megbeszélések nyomán valóban megkerülhetetlen tényező lett, hiszen – mint arról a napokban a lap beszámolt – Az Európai Unió és a munka világa című, tavaly márciusi pályázaton az ESMA Spanyol–Magyar Reklám Kft. két cége, a QIB Marketing és Média Kft., valamint az ESMA Sajtó- és PR-ügynökség Kft. összesen 14 millió forintot kasszírozott. A Bleuer Istvánnak írt két évvel ezelőtti levelében Németh Péter beszámolt a Népszava és a munkaügyi tárca addigi együttműködéséről is.
„Kiss Péter biztatására már elküldtem neki egy személyre szóló levelet, amely tartalma szerint arról szól, hogy a lap szeretne részt vállalni a távmunka- és a felnőttoktatás-népszerűsítő programban. Előzetesen úgy tájékoztattak, hogy ebből a projektből cca. 2 millió forint még az idén kiszakítható lenne. (…) Ehhez persze fontos lenne tudni, milyen típusú pályázat útján vagy pályázaton kívül elnyerhető pénzekre lehet szert tenni.”
A levelében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője egy EU-sorozat indítását is megemlíti, amelybe minden tárcát szeretnének bevonni. Mint fogalmaz, „bár az unión belüli magyar munkavállalást feltehetően a kezdeti időkben korlátozzák, bizonyára fontos jogharmonizációs és praktikus kérdések vannak, amelyek a nyilvánosság előtt propagandára, vagy magyarázatra szorulnak. Jó lenne ehhez az EU-s sorozathoz minél nagyobb összeget, s persze minél hamarabb megszerezni.”
Németh Péter, aki a rendszerváltás előtt a Magyar Hírlap párttitkára, majd főszerkesztője volt, azt is írja Bleuernak, hogy „fontos lenne, ha Kiss Péter latba vetné a befolyását, hogy a Népszavát minél több helyen fizessék elő. Részint a minisztérium kapcsolatrendszerén keresztül – ahol persze ebből nem lehet botrány a nyilvánosság előtt –, másrészt a meglévő szakszervezeti és fiatal baloldali kapcsolatain keresztül. Ez utóbbi különösen fontos lenne, hogy be tudjunk vonni új generációkat is a lapolvasásba.” Úgy tűnik, a lobbizás sikeres volt, hiszen idén júniusban – mint arról a Magyar Nemzet beszámolt – Kovács László MSZP-elnök a Népszava előfizetésére szólította föl a párt tagságát levélben, amelyhez egy előfizetési megrendelőlapot is csatoltak. Emlékezetes, a szocialisták EP-választási kampányrendezvényein is az újság megrendelőlapját osztogatták. A párt és a lap közötti szoros kapcsolat nem új keletű, hiszen a 2002-es parlamenti választások első fordulója előtt ingyenesen osztogatott Népszava-különszám leginkább egy szocialista propagandafüzetre hasonlított.
Németh Péter az elektronikus levélben végül fölteszi a kérdést: „lehetséges-e, hogy a Minisztérium jelentősebb pénzt adjon munkahelyteremtés címén arra az esetre, ha az ESMA megvásárolná a kormányzati elképzelések szerint eladandó lajosmizsei, állami tulajdonú közlönynyomda napilapnyomó gépeit?”
Mint azt korábban a lap megírta, 2002 novemberében Bleuer István ESMA-vezér – szintén levélben – kért segítséget az MSZP-től, miután az akkor a tulajdonában lévő Népszava fizetési felszólítást kapott banki adóssága miatt.
Emlékezetes az is, hogy szinte kivétel nélkül baloldali kötődésű cégek, cégcsoportok jutottak hozzá ahhoz a sok tíz millió forinthoz, amelyet a munkaügyi minisztériumhoz tartozó Nemzeti Felnőttképzési Intézet írt ki tavaly óta. Jelentős összeget kapott többek között a Klubrádió, a Mester Ákos nevével fémjelzett Telegráf Kft., a Népszabadság, a Mikroszkóp Színpad, az RTL Klub kisebbségi tulajdonosaként megismert IKO-Production Kft. A Nap-kelte-tulajdonos Gyárfás Tamás St Plusz Kft. nevű cége nem kevesebb mint 92 millió forintot kapott az utóbbi másfél esztendőben. Tizenötmillió forinthoz jutott a Hit Gyülekezetéhez köthető Magyar ATV és a közvetlen befolyása alá tartozó Új Spirit Kft.
origo.hu
Hatalmas hajtóvadászat van érvényben az ország legkeresettebb bűnözői ellen
