Az athéni ötkarikás játékokon öt magyar doppingeset árnyékolta be az amúgy sikeres szereplést. Az ötből két esetben lett pozitív a vizsgálat eredménye (Kecskés Zoltán és Gyurkovics Ferenc), a három másik ügyben doppingvétséget követtek el a magyar sportolók (Annus Adrián, Fazekas Róbert, Kovács Zoltán).
Fazekas Róbert és Annus Adrián esetét követően jó néhány nap telt el, amíg a magyar csapatvezetés bármilyen lépést is tett. Fazekas eredményét augusztus 24-én semmisítették meg, míg Molnár Zoltán, a magyar küldöttség vezetője csak két nappal később küldött faxot a NOB orvosi bizottságának, melyben kérte, hogy vizsgálják meg Fazekas 25 milliliteres mintáját – ám ez azóta sem történt meg.
Dick Pound, Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA)vezetője sajtótájékoztatóján csalással vádolta meg Fazekast, és erre már gyorsabban reagált a MOB és Scmitt Pál, perrel fenyegetve meg a rágalmazó elnököt.
Az Annus Adrián utáni WADA-érdeklődésről Fazekas kizárása után már tudni lehetett, de a magyar sportdiplomácia csak az augusztus 29-i tárgyaláson lépett akcióba. A NOB doppingellenes bizottságának meghallgatásán Schmitt Pál, a MOB elnöke és Nagy Zsigmond nemzetközi titkár képviselte Annust. A magyar delegáció a tárgyaláson azzal érvelt, hogy a magyar kalapácsvetőt az olimpia alatt többször is ellenőrizték, még vérmintát is vettek a versenyzőtől. Schmitt úgy érezte, hogy mindent megtettek a tárgyaláson, de nehezítette dolgukat, hogy a NOB vezetőinek fejében Fazekas és Annus esete teljesen összefonódott. A MOB elnöke hozzátette azt is, hogy a fellebbezés már a sportolók és a szövetségek feladata lesz, ebben az ötkarikás szervezet már nem segíthet.
Az Annus kizárása után aranyérmessé előlépő japán Murofusi mögött a hírek szerint óriási sportdiplomáciai erő állt – és ennek meg is lett az eredménye. A japánok az ügy kirobbanása után minden fórumon feszegették a kérdést, nem engedve az ügy elsikkadását.
A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) szeptember 1-én a rendkívüli elnökségi ülésén úgy döntött, hogy támogatja az aranyérmétől megfosztott Fazekas Róbertet és Annus Adriánt, ha a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordulnak, de fegyelmi eljárást indít ellenük, hogy kiderüljön az igazság.
Ugyancsak támogatásáról biztosította Gyurkovics Ferencet, a pozitív eredményt produkáló és ezüstérmétől megfosztott súlyemelőt a Magyar Súlyemelő Szövetség, aki szintén a svájci sportbírósághoz fordul, hogy bebizonyítsa igazát. Marad posztján Dolovai Tamás, a magyar szövetség, és Aján Tamás, a nemzetközi szövetség elnöke, velük ellentétben lemondott László Imre, aki a hazai szövetség alelnöke volt.
A Magyar Olimpiai Bizottság a szeptember 3-i ülése után a sajtótájékoztatón Aján Tamás, a szervezet főtitkára beismerte, hogy megzavarták a MOB-ot a doppingesetek, de alapos vizsgálatot indítanak, hogy a hasonló eseteket ne forduljanak elő a jövőben.
„Továbbra is az elveinkben megfogalmazott tiszta sport mellett állunk” – jelentette ki Aján.
A MOB elnöksége a rendkívüli ülés után nyilatkozatában közölte, hogy a magyar csapatvezetés nemzetközi sportdiplomáciai szinten, hatás- és illetékességi körén belül, lehetőségeit maximálisan kimerítve járt el mind a versenyzők, mind a hivatalos kísérők képviselete érdekében.
Kamuti Jenő, az egyik legrégebb óta hivatalban lévő magyar sportdiplomata, az Európai Vívószövetség elnöki posztja mellett a Nemzetközi Vívószövetség végrehajtó bizottságának is tagja. Emellett Kamuti a NOB orvosi bizottságának munkájában is részt vesz, valamint a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöki posztját is betölti.
Kamuti a Magyar Nemzet Online-nak elmondta, hogy szerinte az athéni olimpián kirobbant doppingügyekben hatékonyan és késlekedés nélkül lépett fel a magyar delegáció, és jogilag védte a versenyzőket addig a pontig, amíg lehetett. Szerinte egy bűnöst, tehát egy doppingoláson ért, vagy vétség miatt kizárt sportolót nem védhet a sportdiplomácia. Az egykori olimpiai ezüstérmes vívót a többi magyar sportvezetővel együtt sokkolták az újabb és újabb esetek, hiszen a felkészülés során hasonló jeleket nem tapasztaltak.
Az Európai Vívószövetség elnöke Nemcsik Zsolt karddöntője kapcsán a bíráskodás kérdésére is kitért. Kamuti kijelentette: az egész olimpián nem volt megfelelő színvonalú a bíráskodás, és ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy az érmekről döntő meccsekre nem a legjobbak bírókat jelölték. Mivel a vívás leginkább európai sport, így a semlegesség elve alapján chilei vagy koreai bírókat osztanak be fontos mérkőzésekre.
A magyar sportvezető szerint a román bíró Nemcsik döntőjében annyiban hibázott, hogy nem figyelmeztette az olasz Montanót, aki sportszerűtlen módszerekkel próbálta magyar ellenfele idegeit felőrölni. Kamuti véleménye szerint a kétes szituációk eldöntőséhez be kell vezetni a videó használatát, vagy vissza kell térni a több mérkőzésvezető módszeréhez.
Ám ezek az elképzelések nehezen kivitelezhetők, ugyanis a nemzetközi szövetség bíróküldő bizottságban nincs magyar tag.
Kamuti közölte, hogy őt a NOB orvosi bizottságában sem érte semmilyen hátrányos megkülönböztetés a magyar doppingbotrány miatt, és őt kérték fel a kajak-kenu versenyek ellenőrének.
Mint az eddigiekből kiderült, a hatékony sportdiplomácia rendkívül sokrétű, de megtanulható ismereteket igényel. Emiatt a SOTE Testnevelési és Sporttudományi Karán a 1980-as évektől kezdve oktatnak sportdiplomáciát, jelenleg egy félév során 5x2 órában. Az oktatók között szerepel Schmitt Pál és Aján Tamás is több sportági szövetség vezetője mellett. Dr. Szikora Katalin, a Társadalomtudományi Intézet adjunktusa a Magyar Nemzet Online-nak elmondta, hogy a tárgy inkább XX. századi diplomáciatörténetet takar, annak is az elméleti részét.
A tantárgyat levelező tagozaton a sportmenedzser és az edzői szakokon tanulóknak kell elvégezniük, de Szikora Katalin szerint a későbbiekben kevesen helyezkednek el a diplomácia területén. Az adjunktus szerint problémát jelent, hogy a tisztségviselők rendszerint társadalmi munkában látják el hivatalukat, köztük kevés a főállású, illetve, hogy nem hivatásos sportdiplomaták.
Dr. Frenkl Róbert a Testneveléstudományi Kar professzora, az Egyetemi Sportszövetség és a Magyar Sporttudományi Társaság elnöke a Magyar Rádiónak azt nyilatkozta, hogy az athéni olimpián megbénult a magyar sportvezetés, nem volt megfelelő a kommunikáció.
„Általában azt szoktam mondani, hogy adminisztrálva van a magyar sport, bizonyos fokig még menedzselve is, de vezetve nincs abban az értelemben, hogy nincs kontroll. Egyik oldalon jó a decentralizáció és jó, hogy az edzők és a szakmai teamek szabadon dolgoznak, de számon kell kérni dolgokat – jelentette ki Frenkl.
A professzor szerint az igazi „bénaságot” az jelentette, hogy a magyar sportdiplomaták semmilyen nyilatkozatot nem adtak ki az olimpián közvetlenül az események után.
„Annus esetében azonnal tiltakozni kellett volna minden feltevés ellen. A szombathelyi atléta teljesen jogosan hazatért, a versenye után semmi probléma nem volt a doppingvizsgálattal, és egyébként szúrópróbaszerűen négyszer ellenőrizték” – nyilatkozta Frenkl Róbert.
Ehhez hozzátette azt is, hogy ha egy amerikai sportolóval történik hasonló eset, maga Bush elnök tiltakozna az ügyben.
Frenkl kijelentette: szomorú, hogy minisztérium és a MOB egymásra mutogatott a doppingügyben.
„Magyarországon az állam finanszírozza a doppingellenőrzést és van doppingellenőrzés, de az olimpiai csapatért az olimpiai bizottság a felelős, minden tekintetben” – tette hozzá.
Az athéni olimpia több pozitív példát is szolgáltatott az aktív sportlobbi és az óvások sikerességével kapcsolatban.
A lovastusában (military) olimpiai bajnoki címet szerző német Bettina Hoyt és a csapatban diadalmaskodó Németországot a Nemzetközi Sportdöntőbíróság hosszas huzavona után megfosztotta az aranyéremtől, mivel Hoynál a verseny utolsó számában később indult el az óra. A francia küldöttség először megóvta az eredményt, ennek helyt adtak, majd a németek fellebbezését is elfogadták. A francia csapat ezek után fordult a svájci székhelyű sportbírósághoz.
Az amerikai Aaron Peirsol a 200 méteres hátúszásban világcsúccsal diadalmaskodott, mégis majdnem elvesztette aranyérmét. Az amerikai úszót először az egyik fordulót követő túl hosszú víz alatti delfinezés miatt kizárták a versenyből, majd visszaállították az eredeti eredményt, mivel – a hivatalos indoklás szerint – az óvást benyújtó bíró nem a megfelelő formulát, vagyis nem a francia nyelvet alkalmazta a panasz megírásánál. Az osztrák Rogan néhány percre mindenesetre olimpiai bajnoknak vallhatta magát.
A legnagyobb felháborodást minden bizonnyal a tornászversenyeken kialakult zavaros események jelentették az athéni olimpián. A legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy a férfi egyéni összetettben a harmadik helyen végző dél-koreai Yang Tae-young korlátgyakorlata tévedésből egy tizeddel kevesebb pontról indult, így esélye sem volt hogy megelőzze az élen végző amerikai Paul Hammet. Az eset következménye mindössze annyi lett, hogy három bírót felfüggesztettek, de az eredmény változatlan maradt.
A Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) elnöke, Bruno Grandi levélben kérte Hammet, hogy adja át aranyérmét a dél-koreai versenyzőnek, ezzel demonstrálva a fair play értékét a külvilágnak. Az amerikai olimpiai bizottság főtitkára, Jim Scherr nem továbbította a levelet az aranyérmes tornásznak, mivel alkalmatlan és nem megfelelő próbálkozásnak ítélte a FIG lépését.
„Még nem hallottam olyanról egyetlen sportágban sem, ahol kihirdetnek egy versenyzőt vagy csapatot győztesnek, és utána közlik: ez hiba volt. Helyrehoznátok helyettünk?” – nyilatkozta Peter Ueberroth, az amerikai szövetség elnöke.
Jacques Rogge, a NOB elnöke is gyorsan reagált a felvetésekre, és kijelentette, hogy nem osztanak aranyakat „kegyelemből”, inkább a pontozórendszer megváltoztatását javasolják. Ehhez hozzátette azt is, hogy a nemzetközi olimpiai szervezet helyben hagyja a szövetségek által megváltoztatott eredményt, és nem avatkozik be az óvásokba még akkor sem, ha pontatlanság vagy ízléstelenség tünetei tapasztalhatók.
| A Nemzetközi Olimpiai Bizottságban két tag képviseli hazánkat: Schmitt Pál és Aján Tamás. Schmitt 1983 óta dolgozik a nemzetközi olimpiai szervezetben, és első tisztségeként a sportolói bizottság alelnöki posztját töltötte be. A Magyar Olimpiai Bizottság vezetője 1995-től négy évig a NOB alelnöki posztját is betöltötte. A MOB elnökének jelenlegi posztjai rangban nem mérhetők a korábbiakhoz. Schmitt Pál 1995 óta vezeti a NOB környezetvédelmi bizottságát. Emellett a nemzetközi ötkarikás szervezet protokollfőnöki tisztségét 1999-től tölti be, és ebben az évben vállalta el az Olimpikonok Világszövetségének elnökségét is. |
| A MOB főtitkárát, Aján Tamást 2000-ben a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) elnökeként delegálták a Nemzetközi Olimpiai Bizottságba. Aján 1976-tól huszonnégy éven keresztül a súlyemelők nemzetközi szervezetében látta el a főtitkári feladatokat, majd 2000-ben az IWF első emberévé választották. A NOB-ban jelenleg a tömegsporttal, illetve az ötkarikás mozgalommal foglalkozó bizottság tagja. |
| Eddig kevesebb szó esett róla, de Aján a Fazekas- és az Annus-ügyben elhíresült Nemzetközi Doppingellenes Szövetség (WADA) elnökségének munkájában is részt vesz. Ez a két eset, illetve a súlyemelők doppingügyei nem vethetnek jó fényt Aján Tamásra. |
| A magyar sikersportágak közül a kajak-kenu és vívás rendelkezik megfelelő magyar képviselettel. A Nemzetközi Kajak-kenu Szövetségben Vaskuti István az európai földrész képviselője, Szántó Csaba pedig a technikai igazgatói tisztet tölti be.
Kamuti Jenő az Európai Vívószövetség elnöki posztja mellett a Nemzetközi Vívószövetség végrehajtó bizottságának is tagja. Emellett Kamuti a MOB orvosi bizottságának munkájában is részt vesz, valamint a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöki posztját is birtokolja. |
| A kardozó világszervezetben az olimpiai bajnok Nébald György a fegyelmi bizottság munkájában vesz részt, míg felesége, Mincza Ildikó a sportolói bizottságban képviseli többek között a magyar ügyeket is. |
| A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) főtitkári feladatait Gyulai István, az egykori sportriporter 1991 óta látja el, emellett a szervezet média testületének elnöke is. |
| A Nemzetközi Birkózó Szövetség (FILA) elnökségében tagja Hegedűs Csaba is, aki a hazai szervezetet is vezeti. Hegedűs korábbi olimpiai bajnokként nagy tekintéllyel rendelkezik a világszervezetben és ezt Majoros István olimpiai döntője előtt ki is használta. |
| A Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) különböző testületeiben csak egy magyar tag, Kovács Péter található, aki az edzői bizottság munkájában vesz részt. |
