A lakossági konjunktúra-index értéke 2004 harmadik negyedévében 40,9 százalék, ez a második negyedévinél 2,5 százalékponttal alacsonyabb, de még mindig 5 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban – adta hírül a FigyelőNet.
A bizalmi index részmutatóinak többsége kedvezőtlenül változott, a háztartások pénzügyi helyzetének megítélése 8 százalékponttal romlott, az ország várható gazdasági helyzetének értékelésében 4 százalékpontos a csökkenés. A munkanélküliség megítélése is kedvezőtlenebb, a mutató értéke 3 százalékponttal esett az előző negyedévihez képest. Az inflációs várakozások megítélése negyedév alatt nem változott.
A mintában szereplők 57 százaléka közepesnek értékeli háztartása anyagi helyzetét, de továbbra is többen vannak azok, akik ennél rosszabbnak, mint akik jobbnak ítélik anyagi körülményeiket. Az értékelések átlaga 0-100 skálán 47 pontnak adódik, ami megfelel az elmúlt évben mért értékeknek. A múlt évben bekövetkezett változások megítélése egyértelműen negatív, valamelyest még a júniusi értékeléshez képest is romlott.
A háztartások 47 százaléka érzi úgy, hogy kedvezőtlenebb lett, és csak 14 százalék azt, hogy többé-kevésbé javult háztartásának anyagi körülménye. A jövőre irányuló várakozások összességében megfelelnek a júniusi várakozásoknak. A kérdezettek 31 százaléka tart háztartása helyzetének jövőbeli romlásától, ennél 6 százalékkal kevesebben, 25 százalékuk vár javulást.
A kérdezettek szűk egyharmada tart attól, hogy a következő évben romlik háztartásának pénzügyi helyzete: közülük 11 százalék jelentős mértékű, 20 százalékuk mérsékelt romlástól tart. Valamivel kisebb az aránya az optimista családoknak, mindössze 3 százalékuk vár jelentős mértékű, és további 22 százalékuk kismértékű javulást háztartásának pénzügyi helyzetében. Stabilitásra számít a kérdezettek háromtizede, miközben 14 százalék a bizonytalanok aránya.
A kérdezettek közel fele úgy látja, romlott az ország gazdasági helyzete az elmúlt 12 hónapban: 30 százalék kisebb, 19 százalékuk jelentős mértékű negatív változást érzékelt. Javulást összesen 18 százalék vél felfedezni az ország gazdasági helyzetében. Igaz, többnyire ők is csak kis mértékű pozitív változást látnak, mindössze 1 százalék vélekedik úgy, hogy sokkal jobb lett az ország gazdasági helyzete az egy évvel korábbinál. A kérdezettek negyede úgy látja, nem történt említésre méltó változás hazánk gazdasági helyzetében.
A válaszadók 34 százaléka úgy látja, rosszabb helyzetben lesz az ország gazdasága 2005. augusztusában. A kérdezettek 21 százaléka kisebb, 13 százaléka jelentős mértékű gazdasági visszaesést valószínűsít. A jelenlegi helyzet fennmaradására körülbelül minden negyedik háztartás számít. Az értékelések transzformált átlaga 47 pont, ez valamelyest rosszabb, mint a három hónappal ezelőtt mért érték (50 pont).
A munkanélküliségi ráta alakulására vonatkozó becslések is a gazdasági félelmek kis mértékű erősödését tükrözik. A válaszadók 44 százaléka növekvő mértékű munkanélküliségre számít, míg a munkanélküliek számának csökkenésére csak fele ennyien (23 százalék) számítanak. A családok 30 százaléka számít a munkanélküliek számának kis mértékű, s további 14 százalék számuk lényeges növekedésére. Sokkal kevesebben vannak azok, akik a munkanélküliek számának jelentős vagy kisebb mértékű csökkenésében bíznak, részesedésük 23 százalék. A kérdezettek 27 százaléka úgy véli, nem történik érdemi változás a foglalkoztatottságban a következő évben.
A lakosság bő hattizede számít arra, hogy a következő 12 hónapban nagyobb mértékű lesz a pénzromlás, mint az elmúlt évben. Ezen belül 22 százalékuk az elmúlt évinél sokkal nagyobb mértékű inflációra számít, míg 39 százalékuk annál valamivel nagyobbra. A kérdezettek 24 százaléka véli úgy, nem sikerül csökkenteni a fogyasztói árak növekedésének ütemét, igaz, nem is fog nőni az infláció. Alacsony mértékű áremelkedésre összesen a háztartások 12 százaléka gondol, de ők is többnyire csak enyhe javulásban reménykednek: mindössze 1 százalék azoknak az aránya, akik szerint sokkal kisebb lesz az áremelkedés a következő egy év folyamán, mint az előző évben.
A háztartások közepesnek érzett anyagi helyzetére jellemző, hogy akárcsak korábban, többségük most sem tud megtakarítani. A családok közel fele állítja, hogy éppen csak megélnek jövedelmükből. Minimális mértékű megtakarításra 25 százaléknak nyílik lehetősége, míg jelentős megtakarítási potenciál mindössze 1 százalékra jellemző. A háztartások 17 százaléka tartalékait éli fel, és további 7 százalékuk fokozatosan eladósodik.
A nagyobb kiadással járó vásárlások megvalósításához az e terveket fontolgató háztartások 19 százaléka szándékozik hitel felvenni. Idén tavasszal többen, a háztartások 21 százaléka jelezte, hogy hitelre lesz szüksége nagyobb pénzkiadással járó terve megvalósításához.
Az ingatlanok árának alakulásával kapcsolatban a várakozások iránya továbbra is egyértelmű: a kérdezettek háromnegyede az ingatlanárak növekedésére számít, 15 százalékuk nagymértékű, 58 százalékuk kisebb drágulást vélelmez. 12 százalék úgy véli, hogy az ingatlanárak nem fognak jelentősen nőni, míg kis mértékű csökkenésre 7 százalékuk, drasztikus áresésre mindössze 1 százalékuk számít. (FigyelőNet)
origo.hu
Tiszás aktivisták vehetik ki a szavazólapokat a postaládákból
