A statisztika a költségvetési szférában 6,8 százalékos, a közigazgatásban 9,3 százalékos béremelkedést regisztrált az év első felében.
Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára azt mondta: a KSH adatszolgáltatása alkalmatlan a bértárgyalások előkészítésére, mert az adatok a politikai tanácsadók, az önkormányzati elnökök és a rendőrkapitányok jelentős összegű jutalmát is tartalmazzák. A karrier közszolgák, a köztisztviselők keresetnövekedése nem éri el a hat százalékot.
A szakszervezetek visszautasították a kormány jövő évre vonatkozó béremelési javaslatát. Az előterjesztés szerint a köztisztviselők négyszázalékos illetményalap-emelésben, valamint kétszázalékos, minőségi munkához kapcsolódó béremelésben részesülnének, a közalkalmazottak pedig 8 százalékos illetménytábla-emeléssel és 2 százalékos teljesítményhez kötött bérnövekedéssel, továbbá 4 százalékos pótlékalap-emelkedéssel számolhatnának. A kormány számításai szerint az ajánlat 4,5 százalékos inflációval számolva 3,5 százalékos reálbér-növekedést jelent. A munkavállalói oldal akkor úgy nyilatkozott: a közszféra egészére vonatkozó 14 százalékos emelést tartanak indokoltnak, ez viszont az önkormányzatok működését veszélyeztetné.
Az MKKSZ országos választmánya ma várhatóan úgy dönt: elvárja, hogy a közalkalmazotti illetménytábla legkisebb tétele legyen azonos a jövő évi minimálbérrel, a közalkalmazotti pótlékalap január 1-jétől 19200 forintra módosuljon. A köztisztviselői illetményalapot 35 000-35 500 forintra emelnék.
Forrás: Népszabadság

Többé nem vásárolhatnak energiaitalt a 18 év alattiak