Nem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatta ki az ügyészség októberben több alkalommal is Kulcsár Attilát. A tanúmeghallgatásokat a mások által elkövetett bűncselekmények miatt elrendelt nyomozás indokolta. Ismeretes, a gyanúsítotti és a tanúvallomás között az a lényeges különbség, hogy utóbbiban a kihallgatott személy csak az igazat mondhatja.
Rendőrségi forrásból a Magyar Nemzet megtudta, hogy a nemzetközi jogsegélyszolgálat részeként a magyar hatóságok által a K&H-ügyben érintett VIP-listás off-shore cégek pénzmozgásaira és tulajdonosaira vonatkozóan kért információk javarészt megérkeztek. Ezek az adatok megerősítették a már ismert pénzmozgások rendszerét és azok hátterét. Ezek szerint az ügyletekben oroszlánrészt vállaló Britton, Balmoral és Montrade cégek mögött Kulcsár Attila, Schönthal Henrik és Kerék Csaba álltak. Kivételt csupán a ciprusi bejegyzésű Geometax Holding jelent, mivel a nem publikus adatok kiadásától a ciprusi hatóságok elzárkóztak.
Ennek az az oka, hogy a magyar hatóságokkal ellentétben a társaság tranzakciói és Kulcsár sikkasztása között nem láttak szoros összefüggést, a pénzmozgásokat pénzügyi, számviteli és adózási szempontból jogszerű ügyletnek minősítették.
Az adatszolgáltatást a megkeresett ország hatóságai ilyen esetben megtagadhatják. Ennek azonban a brókerbotrány felderítése szempontjából nincs jelentősége.

Deák Dániel: A Momentum után Gyurcsányékat is eltakarították a globalisták