Magyarország esetében ez az arány jövőre is csupán 1,28 százalék lesz, amely Scheffer szerint veszélyezteti az ország védelmi erejének az új feladatok elvégzéséhez szükséges átalakítását. A főtitkár ugyanakkor – „nyíltnak és őszintének” nevezve tárgyalásukat – megelégedéssel nyugtázta hazánk részvételét a NATO békefenntartó tevékenységeiben.
Miniszterelnökként kompromisszumot kell kötnie az ország versenyképességének javítása, a társadalmi kohézió növelése és azon követelmény kielégítése között, hogy a lakosságot katonai erővel megvédjék, emelte ki a maga részéről a
NATO főtitkárával közösen tartott sajtóértekezletén Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: mivel a szociális intézkedések hatására a költségvetési hiány már így is 5 százalék fölé emelkedett, más választása nem volt, mint hogy a védelmi kiadásokból faragjon le. A magyar kormányfő elmondta azt is, hogy a magyar katonák maradnak a Balkánon és Afganisztánban, majd a szükséges elemzéseket követően novemberben döntést hoznak az iraki szerepvállalásról. Gyurcsány elmondta azt is, hogy a magyar külpolitika a következő években erőteljesebben irányul majd a Balkán térsége felé.
Lapunk tudósítójának azon felvetésére, miszerint mindenki tudja, mit jelent a valóságban az, amikor diplomáciai nyelven „nyílt és őszinte” eszmecseréről beszélnek, a miniszterelnök azt válaszolta, hogy a főtitkár „nyíltnak és barátinak” nevezte megbeszéléseiket. A tudósító azon korrigálására, hogy felvételen rögzítette, amint a főtitkár többször is az „open and frank”, nem pedig az „open and friendly” kifejezést használta, a miniszterelnök visszakozott, majd válasza kifejtését azzal kezdte, hogy a NATO Magyarország szövetségese, ugyanakkor a főtitkár a NATO érdekeit képviselte. A NATO érdeke pedig az, hogy minél bevethetőbb, minél jobban alkalmazható haderő védje a szövetség országait. Csakhogy – tette hozzá – „én a NATO-főtitkár hangján túl hallom még azon magyarok hangját is, akik több családi pótlékot szeretnének, azon városok, kis- és középvállalkozók hangját, akik több támogatást szeretnének és az ilyen gazdákét is”. E hangok sokaságából kell rendet teremteni, mondta a miniszterelnök. „Őszintén megmondtam a főtitkárnak, hogy nem tudunk ennél többet adni, nem tudok ehhez politikai támogatást kapni”. A miniszterelnök hozzátette, azt is elmondta Jaap de Hoop Scheffernek, hogy több katonai kiadáshoz egyszerűen nem tudna társadalmi támogatást szerezni.
A miniszterelnök arra a kérdésre, vajon fontolgatja-e Hollandia vezető lapjának, az NRC Handelsbladnak a beperlését azon cikke miatt, amelyben őt „szerencsés gengszternek” nevezte és a börtönben lévő orosz oligarchához, Hodorkovszkijhoz hasonlította, azt válaszolta, hogy ennél sokkal durvább dolgokat is a fejéhez vágtak már, többek között a Magyar Nemzetben. Ha viszont ilyenekért állandóan a bíróságra járna, akkor nem tudna azzal foglalkozni, amiért az adófizetőktől a fizetését kapja.
Gyurcsány Ferenc azt is elmondta, az Európai Parlament szocialista frakciójának tagjait vezetőjük, Martin Schultz ajánlása ellenére arra biztatná, hogy szavazzák meg Barroso bizottsági elnök 24 fős csapatát.
A Gyurcsány-kormány elégtelen osztályzatot kapott a NATO főtitkárától – elemezte lapunknak a miniszterelnök brüsszeli találkozóját Simicskó István. A parlament honvédelmi bizottságának fideszes alelnöke szerint a szövetség súlyos bírálata is bizonyítja, hogy Juhász Ferenc honvédelmi miniszter nemcsak itthon bukott meg felelőtlen ígéreteivel, hanem a nemzetközi színtéren is. A helyzet nagyon súlyos, hiszen miközben Magyarország védelmi képességeit szinte lenullázták, a NATO-val is megromlott a viszony, és a megbízhatatlan szövetséges képe alakult ki hazánkról – hangsúlyozta Simicskó.
(Magyar Nemzet)
