A tengeri emlősök csak az agyuk egyik felét „kapcsolják ki” miközben alszanak. Az alvó delfinek, akár vadon, akár fogságban, körbe-körbe úsznak, egy új tudományos cikk azonban rámutat, hogy az északi félgömb tengereiben a delfinek az óramutató járásával ellentétes irányban köröznek, míg a déli félgömbön épp fordítva.
Az eddigi megfigyelések javarészt az északi féltekéről származtak, a szunyókáló delfinek mozgását mindig mint az óramutató járásával ellentétes irányút írták le, és magyarázatul különféle anatómiai okokra hivatkoztak, vagy az agy asszimetriáját gyanították.
Mikor Paul Manger, egy svéd magatartáskutató Dél-Afrikába, a Witwatersrandi Egyetemre tette át székhelyét, egy hirtelen ötlettől vezéreltetve lement a helyi delfináriumba egy videókamerával meg egy termosz kávéval, és várt. Négy éjszakányi megfigyelés után arra a következtetésre jutott, hogy a déli félteke delfinjei az esetek 86 százalékában az óramutató járásával megegyező irányban úsznak alvás közben.
Az anatómiai magyarázatokat ezek után ki lehet dobni – érvel Manger. A megfigyelt viselkedést valószínűleg „globális erőhatások” okozzák.
A felfedezés tetszetős, akár tudományos áttörést is jelenthet, a szakértők egy része azonban elveti. Andrew Read, a Duke University munkatársa például fenntartja szkepticizmusát, amíg olyan állatok viselkedéséről nem érkezik jelentés, amelyeket eredeti élőhelyükről a másik féltekére szállítottak át. Dawn Goley, a Humboldt State University delfinszakértője szintén óvakodik attól, hogy elkötelezze magát a felfedezés mellett. „Ezt nem lehet csak így kijelenteni. Valószínűleg a körmozgás jellegzetességei a csoport nagyságától, történetétől és az egyedszintű variációktól is függenek, az akvárium alakjáról nem is beszélve.”
Ha viszont a delfinek alvás közben mutatott mozgása valóban függ a féltekétől, vajon milyen erők játszhatnak ebben szerepet? Egy lehetséges kiváltó ok lehet a Coriolis erő, amely a Föld forgásának eredményeképp a nagy óceáni és légköri áramlatokért felelős. Egyesek szerint a Coriolis erő okozza azt a jelenséget, hogy a lefolyókban az északi és a déli féltekén ellentétes irányban örvénylik a víz, bár a fizikusok szerint ilyen kis léptékben egy ekkora erő hatása nem mérhető. Lehetséges, hogy a delfinek valahogyan mégis érzékelik a Föld forgásának hatását, és álmukban szembeúsznak az áramlatokkal? Manger kétli, hogy az állatok erre képesek lennének.
David McIntyre, az Oregon State University Coriolis szakértőjének azonban tetszik az elképzelés. „Ha az óceánok víztömegei bizonyos mozgásmintákat mutatnak, miért ne érzékelhetnék ezt a delfinek?” – érvel a tudós.
Egy másik magyarázat szerint az állatok valamennyien egy irányban úsznak, mert alvás közben sebezhetőbbek, jobban egymásra vannak utalva. Manger szerint az alvó delfinek nem használják jól ismert „füttyeiket” mert nem akarják felhívni magukra a ragadozók figyelmét. Ha valamennyien megtanulják, vagy genetikailag beléjük van kódolva, hogy ugyanabban az irányba ússzanak, akkor hangjelzések nélkül is együtt tudnak maradni. Manger azonban arra nem tud választ adni, miért függene egy ilyen mozgás iránya a féltekétől.
Forrás: www.nature.com
origo.hu
Tiszás aktivisták vehetik ki a szavazólapokat a postaládákból
