Capriccio térben és időben címmel rendez emlékkiállítást a Szépművészeti Múzeum Giandomenico Tiepolo halálának 200. évfordulája alkalmából. A kiállításon nyolc festmény (közöttük egy magángyűjteményből kölcsönzött mű), négy rajz és mintegy hatvan rézkarc mutatja be a művész munkásságát.
Giandomenico Tiepolo képzettsége technikailag és témaválasztásában egyaránt a rokokó tradícióban, elsősorban apja, Giambattista Tiepolo művészetében gyökerezik, de a 18. század végi társadalmi forradalmak és a neoklasszicizmus új morális érzékenysége már mélyen érintették a képzeletét, a stílusát és a témaválasztását is.
A „régi világhoz” kötődő vallásos és történeti témák nála egyre inkább idézőjelbe kerülnek, egyre több iróniával és humorral találkozunk a művein. A mitológia hősöket és bibliai alakokat ünnepélyesség nélkül, emberközelből, vagy az ünnepélyesség ironikusan túlzó gesztusaival jelenítette meg.
A szürke különböző árnyalataival megkomponált falfestmény, a grisaille készítésében specialistának számított: a kiállításon négy ilyen műve látható. Míg apja főként nagyszabású mennyezet-, fal- és oltárképeket festett arisztokraták, vagy gazdag egyházi szervezetek megrendelésére, Giandomenico művei között már számos polgári környezetbe szánt, intimebb hangulatú festményt, önálló rajzot és rézkarcot találunk. Nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy apja és saját gestményeit a sokszorosított grafika segítségével népszerűsítse.
Számos rézkarc, a Jézus keresztútja (1749), és a Menekülés Egyiptomba (1753) sorozatok, valamint a Karakterfejek (1774) néhány lapja megtekinthető a kiállításon. Grafikai főműve a Menekülés Egyiptomba, melyben az út fáradalmait művészileg új eszközökkel jelenítette meg.
Grafikai kompozícióin a nagy felületek éles fény-árnyék kontrasztjai, meglepő „megvilágítási effektusai”, a sötét tónusokkal kiemelt szeszélyes esztétikai súlypontjai, valamint az anyagok és textúrák érzékletes kidolgozása miatt Goya grafikáinak előfutáraként is értékelik.
A Szépművészeti Múzeumban őrzött rajzai csakúgy, mint a festményei, a múzeumi kurátorok 20. századi szerzeményei, és a rézkarcai a magyar állam által 1840-ben megvásárolt Eszerházy-gyűjteményből származnak. A festményeket a kiállításon egy magángyűjteményből kölcsönzött kép is kiegészíti. A kiállított művek közül öt festményt és egy rézkarcot újonnan restauráltatott a múzeum.
A kiállítást október 15-én pénteken nyitja meg Dávid Ferenc művészettörténész. A tárlat jövő év február 27-ig látogatható.
origo.hu
Zivatarokkal és lehűléssel zárul május első hétvégéje
