„A népszavazás iránymutató lesz”

A környező országok - Ukrajnát kivéve - már megoldották a kettős állampolgárság kérdését, és nem roppant bele a gazdaságuk - hívta fel a figyelmet Pokorni Zoltán (Fidesz) az Info Rádióban. Az alelnök az egészségügy privatizációjáról szólva hangsúlyozta: nem igaz, hogy a sikeres népszavazás hatásaként a korábban privatizált patikákat államosítani kell.

Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke az Info Rádió Aréna című műsorában a kettős állampolgárságról és az egészségügy privatizációjáról beszélt. A politikus arra hívta fel a figyelmet: Magyarországon és Ukrajnán kívül Európa ezen részében szinte minden ország megoldotta már a kettős állampolgárság kérdését. – Ukrajnában nem a kárpátaljaiakkal van probléma, hanem az Oroszországhoz erősen kötődő, keleti tartományokban élő sokmillió orosz nemzetiségű vagy identitású emberrel – fűzte hozzá a politikus. – Ezt a kérdést megoldotta Szlovákia, Románia – sok százezer román ajkú moldávnak adtak állampolgárságot –, megoldotta Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, és nyugodtan, boldogan élnek anélkül, hogy a nemzetgazdaságuk beleroppant volna – mondta Pokorni Zoltán, kiemelve: a sikertelen népszavazásnak beláthatatlan ára, hatása lenne a határon túli magyarok politikai érdekérvényesítését tekintve, és kihatna a nemzeti identitásra, összetartozásra. A Fidesz alelnöke felhívta a figyelmet a kettős állampolgárságban rejlő gazdasági lehetőségekre, Budapest, mint regionális központ megerősödésére.

– Kétharmados törvényekről van szó, megállapodásra vagyunk ítélve – mondta a politikus, azzal a felvetéssel összefüggésben, mi történik, ha a népszavazás sikeres lesz. – Számos jogszabályra sort kell keríteni, többek közt az állampolgárságról szóló törvényre, nemzetközi szerződésekre – tette hozzá. – Biztos vagyok benne, hogy pár hét alatt ezek a kérdések sorra vehetők és rendezhetők – vélekedett. A Fidesz alelnöke az MSZP kijelentéseivel kapcsolatban aláhúzta: azok, akik jelenleg kettős állampolgárok, alanyi jogon útlevelet kapnak, ahhoz, hogy bámilyen egyéb juttatásban részesüljenek, Magyarországon kell élniük és dolgozniuk.

Az egészségügy privatizációjáról szólva az alelnök hangsúlyozta: helyénvaló, hogy az üzemeltetésre – szigorú korlátok között – szerződést köthessenek az intézmények. – Ez egy lehetséges útja az egészségügy racionalizálásának – vélekedett Pokorni Zoltán, hozzátéve: a magánkézben lévő egészségügyi intézmények létrehozását sem korlátoznák. – Tévedés, hogy a sikeres népszavazás hatásaként a korábban privatizált patikákat, praxisokat, a műveseközpontokat államosítani kell – szögezte le Pokorni Zoltán, emlékeztetve arra: az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem lehet és nincs is visszamenőleges hatálya a népszavazásra feltett kérdésnek. – Az „igen” nem teszi lehetetlenné, ha a tulajdonos önkormányzat, állam, minisztérium meg akar állapodni egy üzemeltetővel, és velük olyan szerződést köt, amely nem kockáztatja az ellátás színvonalát, a betegek biztonságát, az ingatlanvagyon sorsát és jövőjét, akkor köthessen – mondta a politikus, megjegyezve: nemigen látni arra példát, hogy egy közszolgáltatásként működő egészségügyi rendszert a privatizációval ki lehet húzni a sárból.

– A népszavazás, amellett, hogy eldönti az ingatlan elidegenítésének kérdését, hosszú távra egyértelmű iránymutatást is ad a parlamentnek arra nézve, mit gondolunk helyesnek. Véleményformáló, erkölcsi, politikai iránymutató ereje mindenképpen lesz a népszavazásnak, függetlenül attól, hogy kétmillió-hétezer vagy kétmillió-nyolcezer szavazat esik az igenek mellé – fűzte hozzá Pokorni Zoltán.