A paprikaügy tanulságai

A paprikabotrány nagyon jó példája annak, hogy az Európai Unió élelmiszer-biztonsági intézményrendszerének védőhálója lyukas, és hasonló esetek bárhol előfordulhatnak – mondja Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége főtitkára. Ennek elkerüléséhez változtatni kell az élelmiszer-ellenőrzések egész rendszerén.

A legutóbbi „paprikaügy” egyik tanulsága, hogy a hatóságok közötti együttműködés nem minden esetben éri el a kívánat mértéket. Egy ilyen ügyre nem lehet felkészülni, forgatókönyveket lehet csak készíteni, ráadásul készültek is – véli az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ). „Élesben” azonban az ilyen esetek begyakorlása nem lehetséges, ezért nem volna indokolt őket hibáztatni a történtek miatt – vélik élelmiszer-ipari szakemberek, rámutatva arra, hogy a felelősség a gyártó cégeket terheli.

Az elmúlt tíz évben többször bebizonyosodott – a paprikaügy is erre példa –, hogy az Európai Unió élelmiszer-biztonsági intézményrendszerének védőhálója lyukas – vélekedik Piros László, az ÉFOSZ főtitkára, aki rámutatott: a paprikaügynek a negatívumok mellett két pozitív következménye is van. Az egyik, hogy az élelmiszer-biztonsági hatóságok közötti munkamegosztás végre világossá válik. A másik, hogy uniós szinten felhívja a figyelmet arra: előfordulhat ilyesmi másutt is. Újra kell értelmezni az elfogadási kötelezettséget, azaz, ha egy termék bevizsgálását egy uniós hatóság már elvégezte, kell-e kételkedni mások deklarációiban. Az ÉFOSZ szerint kell. Hazánkban hatósági élelmiszer-ellenőrzést az ÁNTSZ-en kívül még az állat-egészségügyi és a fogyasztóvédelmi hatóság végez. A feladatok a három hatóság között valóban nem megosztottak, amit az Európai Unió FVO-ellenőrei is kifogásoltak.

Az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal (OTH) elküldte javaslatát az egészségügyi, földművelésügyi és a gazdasági tárcához. Ennek része volt, hogy a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás ellenőrizze az élelmiszer-előállítás teljes keresztmetszetét – a vendéglátás és a közétkeztetés kivételével –, valamint az élelmiszer-forgalmazás területén a hús- és hentesáruüzleteket. Az ÁNTSZ megyei (fővárosi) és városi (fővárosi kerületi) intézetei ellenőrizzék a vendéglátás és a közétkeztetés területén az élelmiszer-előállítást, valamint az élelmiszer-forgalmazás területén az élelmiszer-biztonságot és a higiéniai előírások betartását. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrizzék, hogy az élelmiszerek minősége és a forgalmazás kereskedelmi feltételei – a higiéniai és biztonsági előírások kivételével – megfelelnek-e a jogszabályban előírt követelményeknek. Az OTH azt is javasolja, hogy a közétkeztetés hatósági ellenőrzését a továbbiakban is az ÁNTSZ végezze.
(Napi Gazdaság)