Visszaküldte a jegybanktörvényt a köztársasági elnök

Mádl Ferenc megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a jegybanktörvény módosítását. A köztársasági elnök álláspontja szerint a törvény ellentétes a hivatalosan deklarált céljával. Missura Gábor, a jegybank szóvivője jelezte: a törvényjavaslat végleges szövegéről nem kérte ki a kormány az Európai Központi Bank véleményét.

Mádl Ferenc az alkotmány 26. § (2) bekezdésében biztosított jogkörével élve megfontolásra visszaküldte hétfőn az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényt. A köztársasági elnök levélben tudatta döntését Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével.

A köztársasági elnök álláspontja szerint a törvény ellentétes a hivatalosan deklarált céljával. A törvényjavaslat ugyanis a jegybank függetlenségének és hatékonyságának növelését jelölte meg célként. Ugyanakkor a monetáris tanács tagjai kinevezésének jelenlegi rendszere az Európai Központi Bank véleménye szerint is kielégítően biztosítja a függetlenséget és a hatékonyságot. A törvény pedig ezzel ellentétesen éppen hogy növeli a mindenkori miniszterelnök befolyását a monetáris tanács tagjainak kinevezésében.

Különösen aggályosnak tartotta a köztársasági elnök, hogy a törvény lehetőséget teremtene a monetáris tanács egyszerre, aránytalanul sok új taggal történő kiegészítésére. Az európai közösségi jogban is érvényesülő elv ugyanis, hogy a független testületek tagjait a lehetőség szerint több lépcsőben, politikai ciklusokon átívelve nevezzék ki.

Nem értett egyet a köztársasági elnök azzal sem, hogy a törvény szerint a jövőben a Magyar Nemzeti Bank alelnökei közül csupán egy legyen felelős a monetáris politikáért. Az alkotmány és a jegybanktörvény ugyanis a Magyar Nemzeti Bank egésze számára írja elő a monetáris politika meghatározásának feladatát.

Mádl Ferenc végül felhívta az Országgyűlés figyelmét arra is, hogy az Európai Központi Bank 2004. évi konvergenciajelentése szerint a jegybanktörvény több, a jegybank és a monetáris tanács függetlenségét érintő rendelkezése nincs összhangban az Európai Közösség jogával. Az Európai Központ Bank a törvénnyel kapcsolatos véleménye külön is javasolta, hogy e hiányosságok orvoslása a jegybanktörvény módosításakor történjen meg. Ezért a köztársasági elnök helytelennek tartja, hogy néhány részkérdésben sor kerüljön a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítására, de az uniós kötelezettségeinkkel kapcsolatos jogalkotói mulasztások megszüntetése elmaradjon.

A kinevezési rendben a miniszterelnök és a jegybank elnöke között kialakult egyensúlyt megbontja, a mindenkori miniszterelnök szerepét megnöveli, és visszalépést jelent a jegybank függetlenségében a jegybanktörvény – nyilatkozta Missura Gábor, a jegybank szóvivője az Info Rádiónak.

Missura elmondta: egyetértenek Mádl Ferenc álláspontjával. Feleslegesnek tartják a monetáris tanács létszámának 9-ről 13 főre való növelését, ami ellentétes a törvényjavaslat indoklásával is. Azzal, hogy a törvény lehetőséget teremtette a tanács négy fővel való növelésére, a parlament éppen ellenkezőleg döntött az Európai Központi Bank rendelkezésével – tette hozzá.

A szóvivő rámutatott arra is, hogy a törvényjavaslat végleges szövegéről nem kérte ki a kormány az Európai Központi Bank véleményét. A végső szövegről nem mondott véleményt az Európai Unió, márpedig erre többféle kötelezettségvállalása is van a magyar kormánynak.