A hiány csak 2007-ig csökkenthető a magán-nyugdíjpénztárakkal

Csak egy 2007. márciusig tartó átmeneti időszakra kapott lehetőséget Magyarország, hogy a költségvetési hiányra vonatkozó adatokat korrigálja a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel – közölte a Világgazdaság kérdésére az Eurostat illetékese.

A határidő a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor a tagállamok 2007 márciusában közlik a 2006-os évre vonatkozó deficitadatokat, a magánnyugdíjpénztári befizetések már nem szerepelhetnek az államháztartási egyenlegben. Az átmeneti időszak esetleges meghosszabbítása eddig nem került szóba – közölték az unió statisztikai hivatalánál.

Ismert, hogy Draskovics Tibor pénzügyminiszter bejelentette: az Eurostat Magyarország számára engedélyezte, hogy december 1-jétől a magánnyugdíjpénztári befizetéseket – Svéd- és Lengyelországhoz hasonlóan – államháztartási bevételként könyvelje el. Ezáltal az éves deficit jelentősen, 0,8-1 százalékponttal csökkenne az eddig használt metodikával kihozott számokhoz képest, azaz látszólag könnyebben lehetne teljesíteni az euróátvétel feltételéül szabott maastrichti kritériumokat. (VG, 2004. november 18.)

A kormány az aktualizált konvergenciaprogramban a 2008-ig tartó időszakra már a korrigált adatokat szerepelteti, továbbá vállalja, hogy 2008-ra teljesíti az euró átvételének feltételeit, és két év múlva a közös pénz felválthatja a forintot – nyilatkozta a lapnak Pichler Ferenc. A Pénzügyminisztérium sajtófőnöke hozzátette: ezentúl a kérdéses időpontig csak az új módszertannal készült adatokat teszik közzé.

Az ügyben azonban Pichler szerint a végső szót 2007 márciusában az Európai Bizottság mondja majd ki, az Eurostat javalatára. A sajtófőnök emlékeztetett arra is, hogy a stabilitási és növekedési paktum reformjavaslatai közé – magyar kezdeményezésre – felkerült egy olyan indítvány, melynek értelmében az államháztartási hiány megítélésekor szempont lesz, hogy az adott ország átesett-e már a nyugdíjreformon.

Valószínűleg az unió majd később is elfogadja a korrigált számokat – véli Barcza György. Az ING Bank vezető elemzője szerint erre utal, hogy az EU pénzügyminisztereiből álló Ecofintanács legutóbbi ülésén a nagyobb államok, így Nagy-Britannia, Francia-, valamint Olaszország is támogatta a kezdeményezést. Az azonban kérdéses, hazánk betartja-e a tervezett számokat – emeli ki Barcza.

Egyrészt a régióban Magyarországon a leginkább választási ciklus-függő a büdzsé alakulása: a korábbi tapasztalatok alapján a választási és az azt megelőző évben összességében 2-3 százalékponttal emelkedik a deficit a választási ciklus középső esztendejéhez képest.

Másrészt a korrekcióval lényegében egy százalékpontos lazításra van tér, és bár a PM váltig állítja, hogy nem költhet ennyivel többet az állam, a döntés mégis a politika kezében van.

Nem jár szankciókkal, viszont újabb hitelességvesztést okoz, ha hazánk nem teljesíti a konvergenciaprogramban vállalt számokat – figyelmeztetnek elemzők. A 3 százalékos GDP-arányos hiányküszöböt túllépő országoknak ezen túlmenően évente kétszer, márciusban és szeptemberben, úgynevezett EDP-(túlzott hiány miatti eljárás) jelentést kell leadniuk. Az Európai Bizottság az Eurostattal közölt adatok alapján dönt, hogy az új EU-tagok teljesítik-e már a maastrichti kritériumokat.