Elfogadta a költségvetést és az európai alkotmányt a parlament

Elfogadta a jövő évi büdzsét és az európai alaptörvényt hétfőn az Országgyűlés. A törvényhozás téli rendkívüli ülésén a miniszterelnök elutasította a vétó alkalmazásának felvetését Románia európai uniós csatlakozásának ügyében. A Ház megszavazta a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslatot is.

Elfogadta a 2005. évi költségvetést az Országgyűlés – jelentette az InfoRádió. A pénzügyi terv kiadási főösszege 6583 milliárd forint, bevételi főösszege 5883 milliárd, hiánya pedig mintegy 700 milliárd forint.

A 199 igen 170 nem szavazattal elfogadott büdzsé azzal számol, hogy jövőre az országban a gazdasági növekedés kiegyensúlyozott lesz és 4 százalék körüli szintet ér el.

Korábban a költségvetési vitában a pénzügyminiszter azt mondta: 2005-ben éves átlagban 4,5 százalékos inflációt várnak az idei várhatóan 6,8 százalékos pénzromlás után. A GDP-arányos államháztartási hiány a szaktárca várakozása szerint 4,7 százalékos lesz.

Az Országgyűlés mai ülésén megerősítette az európai alkotmányról szóló szerződést is – jelentette az InfoRádió. Magyarország a 25 uniós tagállam közül Litvánia után másodikként ratifikálta a dokumentumot. Somogyi Ferenc külügyminiszter korábban úgy fogalmazott: az európai alkotmányos szerződés a korábbinál szélesebb és biztonságosabb kereteket ad az EU fejlődéséhez és biztosítja a kibővült közösség működőképességét.

A magyar törvényhozás által elfogadott határozat egy pontosító szakasszal kiegészíti a kisebbségek jogaival összefüggő részt. A magyar javaslat alapján az unió alkotmányos alapelvévé vált a nemzeti és etnikai kisebbségek védelme.

Az Országgyűlés szavazott továbbá a határon túli magyarok nemzetpolgárságáról és szülőföld programcsomag létrehozásáról szóló határozati javaslathoz, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokhoz. A Ház elfogadta azt az indítványt, amelyik lehetővé teszi, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékáról az adózó a Szülőföld Alap javára is rendelkezhessen.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elutasította a vétó alkalmazásának felvetését Románia európai uniós csatlakozásának ügyében ma a parlamentben, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy Magyarország keleti szomszédja tegyen eleget környezetvédelmi kötelezettségvállalásainak. A kormányfő kijelentette: a hét végén levelet írt Nastase ügyvezető román kormányfőnek, amelyben arra kérte, hogy ragaszkodjon korábbi kijelentéséhez, miszerint nem ért egyet a verespataki bánya megnyitásával.

Gyurcsány a 2004-es évre visszatekintve úgy fogalmazott: „egy okos, bölcs Magyarországot láttam és a kelleténél többet, talán bántóan sokat önmagával foglalkozó politikai pártokat és politikai elitet. 2004 októberének elején új kormány alakult Magyarországon. Új kormány, amely egy hazafias kormány, új kormány, amely a bátorság kormánya„ – tette hozzá.

Németh Zsolt fideszes képviselő szerint sajnálatos, hogy a magyar kabinet Románia európai uniós csatlakozása ügyében nem rendelte alá cselekedeteit a parlamenti kontrollnak. A kormány magatartásának az volt a célja, hogy az unió úgy zárja le Romániával a csatlakozási tárgyalásokat, hogy Magyarország ne tudja érvényesíteni alapvető vitális nemzeti érdekeit – fogalmazott. Hozzátette: a kormány zöld utat adott a verespataki halálgyár megvalósításához.

Dávid Ibolya a Magyar Demokrata Fórum elnöke kiemelte, hogy a szocialisták lelkiismerete nem lehet tiszta az egyházak miatt, ezért a kormányfőnek óvatosan kellene harcos kijelentéseket tennie. Hozzátette, hogy a miniszterelnöknek az egyházak lépéseivel szembeni kifogásait az érintettekkel kellene megbeszélnie. „Ezt a sajtóban, ilyen kirohanás formájában megtenni, elfogadhatatlan” – emelte ki.

Gyurcsány Ferenc válaszában kifejtette, hogy nem tartja szerencsésnek, ha bármely egyház vagy annak képviselője a politikai hatalom dolgában próbál meg hívei között eligazító erővel bírni. Sem a Szentatyának, sem a vatikáni látogatásom során másokkal való találkozóm alkalmával nem mondtam mást, hogy ez a szerep kételyeket vet, aggodalmat okoz, és azt gondolom, hogy ez nem szerencsés – mondta a miniszterelnök. Hozzáfűzte: „nincs szándékom sem itt vagy ott alázattal, a magyar társadalom, a magyar nemzet érdekeit elhallgatva nem azt képviselni, ami a meggyőződésem”.

A záró vitában Draskovics Tibor úgy értékelte, hogy a Ház olyan költségvetést fogadott el, „amely a felzárkózást, a közjólétet erősíti”. Az Országgyűlés elnöke a költségvetési törvény sürgős kihirdetését kéri Mádl Ferenc köztársasági elnöktől.