Láng István akadémikus, a Zengő hegyre tervezett NATO-lokátor ügyét vizsgáló szakértői bizottság vezetője a testület legutóbbi jelentésének kiadása után közölte, hogy véleménye szerint a Kelet-Mecsek és a Duna között elterülő Geresdi-dombság térségében, Mórágyon is kiépíthető lenne egy olyan radarrendszer, amely elfogadható módon megközelíti a Zengőre tervezett létesítmény adottságait. A testület december 8-án elkészült jelentése a beruházás másik lehetséges helyszíneként említi még a dél-dunántúli dombvidéken, a Nagykanizsától délre fekvő Liszónál kijelölt területet.
Ezek a térségek a Zengő hegygyel ellentétben nem védett területek, a mórágyi vagy a liszói radarépítés azonban a katonai szakértők szerint műszaki szempontból bonyolultabb, mint egy lokátor kiépítése egy adott hegycsúcson, hiszen a sík vidéki bázisokhoz kiegészítő berendezésekre van szükség.
A jelentés kapcsán a Honvédelmi Minisztérium (HM) azt hangsúlyozza, hogy számításaik szerint a mórágyi lokátorbázis kiépítésével tízmilliárd forinttal többe kerülne az eredetileg három lokátor együttműködésére tervezett légtérellenőrző rendszer, a környezetvédők és a Civilek a Zengőért Mozgalom (CZM) nevű helyi érdekvédő szervezet viszont üdvözölték a bizottság megállapításait. A zöldek kiemelik: a több szakterület képviselőiből álló testület vizsgálatai alapján egyértelműen bebizonyosodott, hogy műszaki, katonai, környezetvédelmi és társadalmi együttes érdekeket figyelembe véve a radarállomás számára a Zengő helyett más helyszín is kijelölhető. Ugyanakkor kétségesnek tartják, hogy tízmilliárdot meghaladó összeggel kerülne többe a radar telepítése a vizsgált, más helyszíneken.
Herbert Tamás, a CZM vezetője megdöbbentőnek nevezte, hogy a HM még mindig a zengői radarállomáshoz hasonlítja a lehetséges helyszíneket, pedig a szakértők nagy része szerint még tervezni sem lenne szabad a mecseki hegycsúccsal az ökológiai szempontok miatt. Az európai uniós csatlakozáskor ugyanis Magyarország is aláírta a berni egyezményt, amelyben kötelezettséget vállalt a biológiai élőhelyek, a védett állatok és növények megóvásáért.
– A HM várhatóan azt kezdeményezi majd, hogy bocsássák társadalmi vitára a szóba került helyszíneken a kérdést – tudta meg a Magyar Nemzet Bocskai Istvántól. A szaktárca szóvivője szerint nemcsak a többletköltségek jelentenek gondot a sík vidéki radarállomással kapcsolatban. Az újabb helyszíneken azért kell további milliárdokat áldozni a légtérellenőrző bázisra, mert ezeken a területeken réskitöltő radarok használatára lenne szükség a horvát hegyvidék, illetve a Mecsek közelsége miatt. A bázisok létesítésére kijelölt helyeket ráadásul 2006 elejére fogadókésszé kell tenni, az új területek elfogadásához viszont szerződést kell módosítani a NATO-val – mutatott rá a szóvivő. Hozzátette: a HM-nek élő szerződése van az Oviber Kft.-vel az előkészítő munkálatokra, és a megállapodás felmondása esetén a cég kártérítési igénnyel léphet fel.
Mint ismert, a Mecsek csúcsára tervezett NATO-radarállomás építési munkálatainak folytatását április 3-án megakadályozták a CZM tagjai és a Greenpeace-aktivisták, így Juhász Ferenc honvédelmi miniszter április 5-én kénytelen volt felfüggeszteni a beruházást. Ezt követően Medgyessy Péter javaslatára szakértői bizottság alakult az ügy vizsgálatára. A testület második, kiegészítő jelentését Gyurcsány Ferenc kormányfő kezdeményezésére készítette el. A miniszterelnök azt kérte, vizsgálják meg, hogy kiváltható-e a zengői lokátorépítkezés. A kormány döntése még az idén megszülethet a lokátor ügyében.
(Magyar Nemzet)
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
