Két IGEN-től a két NEM-ig

A december 5-én tartandó a kórház-privatizáció leállításáról és a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson a Fidesz két igen, az MDF egy igen és egy nem, az SZDSZ és az MSZP pedig két nem szavazatra biztatja a választópolgárokat.

Kórház-privatizáció

A kórház-privatizációról szóló, a szavazólapon szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?”

A 2001-ben az Orbán-kormány egészségügyi miniszteréhez, Mikola Istvánhoz köthető kórháztörvény az intézmények privatizációjával kapcsolatban szabályozta a közhasznú társasággá alakulást, és kizárta a gazdasági társasággá alakulás lehetőségét. A törvény csak a nonprofit cégeknek engedte volna meg a privatizációt, szakmai befektetőknek nem. A törvényt a Medgyessy-kormány hatályon kívül helyezte.
2003-ban fogadta el a parlament a Medgyessy-kormányhoz köthető kórháztörvényt, amelyet a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött a Háznak, amely azonban még aznap változatlan formában újra elfogadta a jogszabályt. A 2003. júliustól hatályos törvény szerint az egészségügyi szakmai befektetők is részt vehetnek az egészségügyi intézmények gazdasági átalakításában. Az intézmények tulajdonosai átadhatták az egészségügyi szolgáltatási felelősséget a kiválasztott gazdasági társaságoknak, amelyek így finanszírozási szerződéseket köthettek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. A törvény ellen számos szervezet tiltakozott, közülük többen az Alkotmánybírósághoz fordultak.

A parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Demokrata Fórum a nem szavazat mellett kampányol, a Fidesz ellenben az igen mellett foglalt állást.

Kettős állampolgárság

A kettős állampolgárságról szóló, a szavazólapon szereplő kérdés: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19.§ szerinti „magyar-igazolvánnyal„ vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”

A jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint a más országban élő magyarok közül csak az kaphat magyar állampolgárságot, akinek lakóhelye és megélhetése Magyarországon biztosított, vagyis évek óta itt él és itt dolgozik. Ennek megváltoztatását célozza a népszavazás, amely Magyarországra áttelepülés nélkül is lehetővé kívánja tenni az állampolgárság megszerzését. Az állampolgárságot kérvényezők nem automatikusan kapják majd meg az állampolgárságot, hanem egy kérvényt kell benyújtaniuk, amelyben igazolják magyar nemzetiségüket. Az igazolásra alkalmas lehet a szomszédos országokban élő magyaroknak az elmúlt években adott magyarigazolvány, de más megoldásról is dönthet az Országgyűlés.

Ebben a kérdésben az MSZP és az SZDSZ szintén a nem szavazatra buzdít, az MDF és a Fidesz viszont igennel fog szavazni.