Külföldi fölény a játékpiacon

10-15 százalékkal bővülhet idén a 2003-ban 24 milliárd forintosra becsült magyar játékpiac. A magyar vevők főleg külföldi termékek közül válogathatnak az itthoni üzletek polcain. A hipermarketek által uralt terület bevételeinek 50-65 százaléka keletkezik a karácsony előtti hetekben.

Az előző évekhez hasonlóan az idén is 15 százalékos növekedéssel számolnak a tavaly kétmilliárd forintos árbevételt elérő Regio Kft.-nél – mondta el a Világgazdaságnak Gyaraki József, a német–magyar tulajdonban lévő játékkereskedő cég ügyvezető igazgatója. A nagy üzletláncokhoz tartozó áruházak jelenleg mintegy 65 százalékot mondhatnak magukénak a hazai játékkereskedelemből – írja a Világgazdaság. A jövőben várhatóan tovább nő majd részesedésük, amíg eljut a világ fejlett piacain általánosnak tekinthető 75 százalékos arányig – állítja Gyaraki József.

Szintén a hipermarketek térhódítására hívja fel a figyelmet Hárs György, a Gulliver Kft. marketing- és értékesítési vezetője. A tavaly nettó hárommilliárd forint körüli árbevételt elérő, és ezzel a legnagyobb hazai játéknagykereskedőnek számító cég munkatársa arra hívja fel a figyelmet, hogy a hagyományos boltok szakképzett, a megfelelő játék kiválasztásában segítséget nyújtani képes eladókkal és a hipermarketekben nem található termékeket is tartalmazó választékkal vehetik fel a versenyt a nagy üzletekkel.

A kereskedők 50–65 százalék közé teszik a karácsony részesedését az éves forgalomból, a vásárlók az ünnepek előtti utolsó két-három hétben költik a legtöbbet játékokra. Az idei ünnepi szezon egyik nagy slágere a Ravensburger gömb alakú kirakója, de keresettek a Walt Disney-filmekből ismert plüssfigurák és egyes társasjátékok is, például az interneten nagy sikert aratott Honfoglaló táblás változata – számolt be a Gulliver Kft. tapasztalatairól Hárs György.

A magyar vevők napjainkban már főleg külföldi termékek közül válogathatnak az itthoni üzletek polcain. Míg 10-15 éve a hazai gyártmányú játékok aránya megközelítette az ötven százalékot, addig napjainkra ez az arány tíz százalékra csökkent – állítja Gyaraki József. Ennek hátterében az áll, hogy itthon gyakran csak az alapanyag többe kerül, mint Távol-Keletről készen megvenni és beszállítani a játékot. A hazai játékgyártók helyzetét nehezíti az is, hogy a magyar piac adottságai miatt csak nagyon kis szériában lehetne gyártani, így méretgazdaságossági okok miatt sem éri meg ma Magyarországon kizárólag játékgyártással foglalkozni.

Forrás: Világgazdaság