Megnyugtató megoldást akar a Fidesz

A Fidesz el tud képzelni a kettős állampolgárságon kívül más formát is, amely a kérdést megnyugtatóan lezárja – jelentette ki a mai Nap-keltében Pokorni Zoltán. A Fidesz alelnöke kifejtette véleményét az iskoláknak küldött októberi levelelére vonatkozó ombudsmani döntésről is.

Most kiderül, hogy a kormány csak parancsra hajlandó engedelmeskedni a nemzeti összefogásnak – hogy a felelős hazafiság (ahogy ők mondják) csak jogi kényszer alapján mutatkozik náluk, vagy a saját értékrendjük alapján is fontosnak tartják-e a határon túli magyarok helyzetének jobbítását – mondta Pokorni Zoltán a Magyar Televízió reggeli műsorában. – Az állampolgársági kérdésben nyitottak vagyunk, tegye le a kormány az asztalra, hogy mit gondol. Látjuk, hogy az MDF, a református egyház, a határon túli magyarok eltökéltek abban, hogy a kettős állampolgárság megadása a jó megoldás, a Fidesz viszont el tud képzelni más olyan formát is, amelyik ezt a kérdést lezárja, megnyugtatóan befejezi – mondta a Fidesz alelnöke a Nap-kelte mai adásában, hozzáfűzve: kétségtelenül rossz, ha ez a kérdés félig megválaszolatlanul marad. – Az egészségügy privatizációja ügyében más az álláspontom: ott nagyon nagy és nagyon egyértelmű az a többség, mely kifejezte, hogy nem akarja a köztulajdonban lévő egészségügyi intézmények eladását. Itt nincs szó bonyolult jogi kérdésekről sem – fűzte hozzá a politikus.

Pokorni Zoltán utalt arra: a kettős állampolgárság kérdése nem csupaszítható le a schengeni határokból adódó vízumproblémára. Megjegyezte: az MSZP elképzelése – útlevelet adnak, állampolgárságot nem – azért nehezen megvalósítható, mert útlevelet állampolgárság nélkül adni nem lehet. A politikus kitért arra is: örömtelinek látja, hogy a kettős állampolgárság ügyében sikerült átnyúlni a párthatárok mögött, hogy baloldali politikusok, liberális teoretikusok is megszólaltak az igen mellett. – Nem igaz, hogy a pártcsatározás mocsarába fulladt a dolog. Olyan összefogás volt a határon túliak között, mint amilyen még soha, és rengeteg ember – Lékó Pétertõl és Sebestyén Mártától Németh Miklósig – állt az ügy mellé, ami önmagában örömteli és szép dolog volt – tette hozzá.

A műsorban szó esett arról a tegnapi ombudsmani megállapításról is, mely Pokorni Zoltán októberi, az iskolák vezetőinek küldött kérdőívével kapcsolatos. Eszerint „közvetlenül veszélyezteti a tanulók, a szülők és pedagógusok alkotmányos jogait, ha a közoktatási intézmény vezetője politikai tartalmú információ- vagy véleménygyűjtésben közreműködik”. Mint ismeretes, a Fidesz alelnöke levelében arra hívta fel a figyelmet: egy kormány-előterjesztés szerint további intézménybezárásokra, elbocsátásokra, az óvodák, iskolák erőszakos körzetesítésére lehet számítani. A kérdőíven többek között arra kíváncsi a Fidesz, hogy létezik-e egyetértés a pedagógusok óraszámának emeléséről, az osztály-, illetve csoportlétszámok növeléséről és egyes munkaköröknek az osztályfőnöki tevékenységbe való beépítéséről, illetve hogy kaptak-e segítséget a tanulók az oktatási tárcától. Azt is kérik a válaszadóktól: értékeljék 1-től 5-ig a jelenlegi oktatási tárca munkáját.

Pokorni Zoltán fentiekkel kapcsolatban hangsúlyozta: gyermekektől senki sem gyűjtött adatokat, a levelet az intézményvezetőknek küldte. – A pedagógusok életéről, az ő intézményükről van szó, sőt, a szülőkéről is. Ezért kértem a levélben az igazgatóktól, hogyha egyetértenek vele, akkor mutassák meg a szülői munkaközösségnek is a dokumentumot. Takács Albert azt írja – idézte a jelentésből Pokorni Zoltán –, hogy azért tartja ezt bajnak, „mert ebben az esetben óhatatlanul politikai tartalmú megbeszélés alakul ki közöttük” – mármint a tanárok között. Tizenöt évvel ezelõtt a rendszerváltozást nem azért akartuk, hogy bárki azt gondolhassa és azt írhassa, hogy felnõtt emberek között politikai tartalmú beszélgetés, közügyekre vonatkozó beszélgetés nem alakulhat ki. Hát hol élünk? – tette fel a kérdést a Fidesz alelnöke. – Szerintem ez egy szabad ország, és lehet egy szabadon választott parlamenti képviselõnek a kollégáival szakmai kérdésekrõl beszélni – mondta a volt pedagógus, hozzátéve: a közel hatezer oktatási intézményből ezer válasz érkezett. – Tehát van ezer szabad ember, aki nem ért egyet azzal az állásponttal, hogy közügyekrõl magyar emberek nem beszélhetnek – fűzte hozzá.