Nagy tőke, nagy függőség: jönnek az oroszok?

Gyanú övezi napjainkban az orosz energiaszektor képviselőinek minden mozzanatát, a közvélemény ugyanis a legtöbb esetben tisztátalan eszközöket vél felfedezni a volt kommunista országok irányába történő terjeszkedési kísérletek mögött - írja a portfolio.hu

A The Economist neves brit lap jelentős terjedelemben foglalkozik az orosz energiacégek közép-európai törekvéseivel.

A leggazdagabb lengyel üzletember, Jan Kulczyk, aki a PKN Orlen egyik jelentős magánbefektetője, tavaly Bécsben találkozott egy Vlagyimir Alganov nevű orosz kémmel. Alganov elmondta az üzletembernek, hogy egy orosz olajtársaság 5 millió dolláros kenőpénzt fizetett ki egy lengyel miniszternek és egy iparági szereplőnek, melynek fejében biztossá vált, hogy az oroszok nyerik meg az egyik, hamarosan privatizálandó olajfinomítóra (Lotos Group) kiírt tendert.

Az ügyből természetesen politikai botrány lett, a részleteket azóta parlamenti bizottság vizsgálja Lengyelországban – írja a brit gazdasági lap.

Mindazonáltal Európa is megosztottnak mutatkozik az orosz-kérdésben, a nyugati országok, szövetségesként kezelik az oroszokat, a közép-európaiak azonban félnek. Orbán Viktor, miniszterelnöksége alatt azt mondta, nem tudja, hogy az orosz tőkebefektetés a külkereskedelmi, vagy a külpolitikai kapcsolatok javulását szolgálja. A kijelentés a Gazprom BorsodChem-re vonatkozó felvásárlási ajánlatának idején hangzott el – emlékzetet az Economist.

A kelet-közép-európai félelmek alapját, a történelmi tényezőktől eltekintve elsősorban az adja, hogy az orosz gazdaság legjelentősebb szereplői éppen a régióban terjeszkedni kívánó energiaszektorbeli cégek, melyek egyúttal az orosz politika nagyköveteiként tevékenykednek.

Az orosz gazdasági környezet jellemvonásainak, a vállalatok külföldi tevékenységét fedő homálynak köszönhetően a valós orosz FDI (működőtöke-beáramlás) csupán becsülhető. Az ENSZ adatai szerint 2002-ben 18 mrd dollárt tett ki az orosz külföldi tőkebefektetés, melyet 2003-ra 52 mrd-ra módosítottak. Ha ennek csupán negyede Közép-Európába áramlott, akkor Oroszország a németek és hollandok után a régió harmadik legnagyobb befektetője.