Válasz lehet a referendumra

Gyógyírral vonja be a december 5-én felszakított nyolc évtizedes sebeket a budapesti Lónyai Utcai Református Gimnázium és a szabadkai Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium most létesült testvérkapcsolata – jelentette ki a református iskolában tartott ünnepélyes dokumentum-aláíráson Németh Zsolt, a Parlament külügyi bizottságának elnöke hétfőn.

Németh Zsolt kisebbségpolitikus, fideszes parlamenti képviselő köszöntőjében azt is kinyilvánította: – Vannak, vagyunk még Magyarországon sokan olyanok, akiknek fontos, hogy a magyar diákok anyanyelvükön tanulhassanak a jelenlegi országhatárokon kívül is, s hogy magyar–magyar kapcsolatok íveljék át e határokat. A honatya arra kérte az egybegyűlteket, ne nyugodjanak bele, hogy a jelenlegi kormányzat szégyenteljesen kihátrált előbb a határontúli magyarság autonómia-, később annak kettős állampolgársági igénye mögül.
Stifli Zoltán, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekért felelős tagja az ünnepségen úgy fogalmazott, azt, hogy ki a magyar, nem egy népszavazás dönti el, akkor sem, ha a referendum átmenetileg óriási megrázkódtatást okozott. A testvériskola-kapcsolat azt bizonyítja, hogy lehetséges még egyetemes magyarságban gondolkodni. Szerinte a Lónyaival való együttműködés lelki támasz és szellemi erőforrás is lesz a vajdaságiaknak.

A magyarországi református diákok tegnap vastapssal nyugtázták, hogy igazgatójuk, Madarász Ágnes, illetve a szabadkai magyar tehetséggondozó gimnázium igazgatója, Varga Anikó kézjegyével látta el a két intézmény közötti testvérkapcsolatról szóló egyezményt. A barátságot a nagy múltú, jelenleg is jóhírű Lónyai kezdeményezte, felkarolva a még csak 60 diákot befogadó új intézményt. A Délvidéken Trianontól 1993-ig nem volt magyar tannyelvű középiskola; azóta kettő alakult, egy reálgimnázium Zentán és egy humán Szabadkán. A szabadkai Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium tartományi és önkormányzati támogatásból működik, de épülete és technikai berendezései nagy részt magyarországi pénzekből valók (oktatási tárca, alapítványok).

Varga Anikó igazgató egyébként Szegeden él, onnan jár át naponta Szabadkára, de délvidéki származású: 1995-ben, a vajdasági magyarok erőszakos sorozásakor települt át férjével Magyarországra. Megemlítette: a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács erőfeszítései révén számos Szerbia-Montenegróból elvándorolt magyar ajkú tanár kapcsolódott vissza a szülőföldön élő magyar diákok oktatásába.