Változatlan párt-támogatottság a népszavazás után

A 2004-es esztendőben végig a Fidesz vezetett az MSZP előtt, előnye az összes választókorú körében átlagosan 7, a részvételüket biztosra ígérő, pártot választók csoportjában 13 százalék – derül ki a Szonda Ipsos felméréséből. Friss felméréseiben a Gallup és a Medián egyaránt Fidesz-vezetést mért.

Decemberben a Fidesz és az MSZP támogatottsága a 2004-ben szokásosnál közelebb került egymáshoz: az összes választókorú körében 2, a részvételüket biztosra ígérő, pártot választók csoportjában 9 százalékos a különbség a Fidesz javára.

A társadalom legtöbb csoportjában a Fidesznek több támogatója van, mint az MSZP-nek, de az 50 év felettiek, a diplomások és a fővárosiak körében a szocialisták tábora a jelentősebb – summázza a Népszabadság a Szonda Ipsos felmérését.

A Szonda szerint a havonta mért tényleges adatokat tekintve az év során az MSZP-nél 35 és 41 százalék között, a Fidesznél 48 és 53 százalék között mozgott a szavazótábor mérete. Az év egészét tekintve, az említett tartományokon belül csak két mérsékelt trendet rajzolhatunk meg. A Fidesztől az elmúlt hónapokban szavazók távoztak, az MSZP-sek pedig ugyanebben az időszakban eltökéltebbé váltak.

Még ilyen, visszafogott tendenciákat sem láthatunk a két kisebbik parlamenti párt támogatottságában. Ha volt is 1-2 százalékos eltérés, az éves átlagtól az nem rendeződik semmilyen ívre. Az SZDSZ a felnőtt népesség átlagosan 3 százalékának támogatását élvezte, ami a biztos pártválasztók körében 5 százalékot ért. Az MDF-nél az átlagok átlaga mindkét csoportban 2 százaléknak adódott. Mindkét párt esetében a legjobb időszaknak a nyár számított, ekkor valamivel több szimpatizánst gyűjtöttek.

Gallup: Több a bizonytalan választó

A teljes választókorú népesség körében december elejére mindkét nagy pártnak fogyott a támogatói tábora. A Gallup december 1-e és 9-e között végzett felmérése szerint a Fideszt a december 5-i népszavazást közvetlenül megelőző és követő napokban a felnőtt lakosság egynegyede (25 százaléka), a szocialistákat 23 százaléka támogatta.

Az SZDSZ-nek és az MDF-nek egyaránt 2-2 százalék a támogatottsága, a MIÉP-nek és a Munkáspártnak 1-1 százalék, és valamennyi más párttal együttvéve is a lakosság 1 százaléka szimpatizál.

A Gallup előző havi méréséhez képest megnőtt a pártpreferenciájukban bizonytalanok tábora, sőt, most meghaladta a két hónappal ezelőtti igen magas értéket is. Azok együttes aránya, akik azt mondták, hogy nem mennének el szavazni, vagy hogy nem tudják, kire szavaznának, illetve nem válaszoltak, októberben 45, novemberben 39, most, decemberben pedig 46 százalék volt. Azok aránya, akik azt mondták, hogy nem szavaznának, október óta kis mértékben csökkent: 21-ről 20, majd 19 százalékra, azoké azonban, akik „nem tudom”-mal válaszoltak vagy nem válaszoltak a pártpreferenciájukra vonatkozó kérdésre, az októberi 24 százalékról novemberre 19 százalékra csökkent, majd december elejére 27 százalékra ugrott fel.

A népszavazás nem befolyásolta a pártok támogatottságát

A Medián Közvélemény és Piackutató Intézet 2004. december 3-a és 7-e között készített felmérése szerint a népszavazási kampány nem befolyásolta érdemben a pártok támogatottságát, bár a kampány második fele már elsősorban az MSZP-szavazókat mobilizálta.

A népszavazási kampány időszaka egy szempontból hozott változást a pártok közötti erőviszonyokban: az előző hónapban a Fidesz-szavazók részvételi hajlandósága lényegesen meghaladta az MSZP híveiét, decemberben azonban már nem volt különbség a két nagy szavazótábor „aktivitási” szintje között. A választani tudó „biztos” szavazók körében a Fidesz-MPSZ 8 százalékkal vezet az MSZP előtt, míg az SZDSZ 5, az MDF pedig 2 százalékon áll. Novemberben a vezető politikusok közül egyedül az MSZP-elnökké választott Hiller István népszerűsége nőtt, decemberre azonban ez is visszaesett a korábbi szintre.

Romlott Gyurcsány megítélése

A kormányfő megítélésében bizonytalanok aránya október eleje óta fokozatosan csökken: 51 százalékról november elejére 44, majd december elejére 35 százalékra. Azok aránya, akik szerint Gyurcsány Ferenc mint miniszterelnök inkább jól látja el feladatát, november óta nem változott: 33 százalék maradt. Kilenc százalékponttal (23 százalékról 32 százalékra) nőtt azonban a múlt hónap óta azok aránya, akik szerint a miniszterelnök inkább rosszul látja el feladatát – derül ki a Gallup felméréséből.

Emellett a lakosság abszolút többsége, 59 százaléka szerint Magyarországon ma inkább rossz irányba mennek a dolgok, és csak 23 százalék mondja azt, hogy inkább jó irányba. (A bizonytalanok aránya 18 százalék.)