Gyurcsány megnevezte a monetáris tanács új tagjait

Neményi Juditot, Bánfi Tamást, Csáky Csabát és Bihari Pétert nevezte meg Gyurcsány Ferenc a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának négy új tagjelöltjeként. A jegybanktörvény tavaly decemberben elfogadott módosítása szerint a monetáris tanácsba a jelenlegi 9 tag mellé további négyet delegálhat a miniszterelnök.

Neményi Juditot, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársát, Bánfi Tamást, a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügy tanszékének vezetőjét, valamint Csáky Csabát és Bihari Pétert nevezte meg Gyurcsány Ferenc a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának négy új tagjelöltjeként.

A jegybanktörvény tavaly decemberben elfogadott módosítása szerint a monetáris tanácsba a jelenlegi 9 tag mellé további négyet delegálhat a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc hétfőn egyeztetett a jelöltekről a Magyar Nemzeti Bank elnökével.

Járai Zsigmond ugyanakkor közölte, hogy nem ért egyet a Monetáris Tanács új tagjainak jelölésével. Úgy fogalmaz: nem nevezhető véleménykikérésnek az az eljárás, amelyben az MNB elnökét egy órával a nyilvános bejelentés előtt, véleményét figyelmen kívül hagyva, tájékoztatja a miniszterelnök a jelöltek személyéről.

Hozzátette: „Magyarországon a rendszerváltás óta egyszer sem fordult elő, hogy a miniszterelnök olyan tagok kinevezését kezdeményezte, akik személyével a jegybank elnöke nem értett egyet. A mostani jelöltek között több ilyen is előfordul.”

Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője Gyurcsány Ferenc bejelentésére reagálva elmondta: sajnálják, hogy két hónapos keresés után a kormányfő „mérsékelt sikert ért el” a jelöltekkel. Hozzáfűzte: véleménye szerint a négy jelölt közül csak egy van, aki szakmai és emberi oldalról segíteni tudná a Monetáris Tanács működését.

A jelenlegi tagok: Járai Zsigmond az MNB elnöke, Adamecz Péter, Auth Henrik, Szapáry György az MNB alelnökei, valamint Bihari Vilmos, Hardy Ilona, Kádár Béla, Kopits György és Oblath Gábor.

A kormányfő hétfőn három órakor jelentette be személyi javaslatait. A korábban megszellőztetett névsorhoz képest meglepetést jelent két szakember személye, hiszen Neményi és Bánfi nevét korábban valószínűsítették.

A jegybanktörvény tavaly decemberben elfogadott módosítása szerint a monetáris tanácsba a jelenlegi 9 tag mellé további négyet delegálhat a miniszterelnök.

Gyurcsány a sajtótájékoztatón beszélt még a magyar gazdaság elmúlt időszakbeli kedvező folyamatairól, így az alacsony inflációról, a növekvő foglalkoztatásról, az erős forintról, a gyorsuló ipari termelésről és a növekvő külkereskedelemről.

Neményi Judit, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa a jelölést követően annak a vélekedésének adott hangot, miszerint „a módosított jegybanktörvény nem sérti az MNB függetlenségét, nagy megtiszteltetésnek vettem a felkérést. A monetáris tanács tagjaként arra törekszem majd, hogy szakszerűbben és felelősségteljesebben születhessenek a jegybanki döntések”.

Tovább gyengül a forint?

Nagyobb mértékű kamatvágásokra, s így gyengülő forintra számítanak a londoni elemzők a kibővülő monetáris tanács működése révén. Úgy vélik, hogy ennek köszönhetően kénytelen lesz a jegybank később ismét alapkamatot emelni. A hazai elemzők ugyanakkor nem számítanak drasztikus változásra.

Kormánypárti politikusok úgy gondolják, a jegybankot függetlenné kell tenni a saját elnökétől.

– A jegybanknak a kormányzattól és a politikai szférától kell függetlennek lennie – mutatott rá egy korábbi nyilatkozatában Járai Zsigmond. Az MNB elnöke nem támogatja a monetáris tanács átalakítását. Mint azt Járai is kifejtette, több uniós országban megpróbálták módosítani a jegybanktörvényt, de ezeket a próbálkozásokat visszaverte az Európai Központi Bank.

Az Európai Bizottság 2004 októberi jelentése a monetáris tanács tervezett átalakítása kapcsán kifogásolta, hogy Magyarországon politikai befolyás korlátozza a jegybanki függetlenséget. Az unió kormányának tekintett testület szerint e lépések következtében az euró bevezetésének egyik fontos követelménye is csorbát szenved.

Mint ismeretes: Mádl Ferenc köztársasági elnök 2004 novemberében megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a jegybanktörvény módosítását. A köztársasági elnök akkor jelezte: álláspontja szerint a törvény ellentétes a hivatalosan deklarált céljával.

Ennek ellenére 2004. december 14-én az Országgyűlés 192 igen – 154 nem mellett – elfogadta a Mádl Ferenc által megfontolásra visszaküldött törvénymódosító javaslatot. A döntés értelmében a törvény az esetleges alkotmánybírósági beadvány ellenére is hatályba fog lépni. Mádl Ferenc köztársasági elnöknek a második szavazás után már nincs módja a törvény aláírását elutasítania.

Forrás: Tőzsdefórum, e-Borker, Világgazdaság, MNO