Miközben az állam a február elsején induló Fészekrakó programot viszi be a köztudatba, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége egy másik anyagot lobogtat. Ebben nem kevesebbet állítanak, mint hogy az elmúlt két évben egy 45 négyzetméteres lakás – pusztán a kormány beavatkozása miatt – a vevőnek 25 százalékkal kerül többe. Ugyanakkor az állam bevétele (ugyanazon lakás után) 18 százalékkal lett több, miközben alig felét költi csak rá támogatásként – írja a Magyar Hírlap.
Az természetes, hogy a lakásépítő gördülékeny piacot akar, ahol a termékét gyorsan és jó áron tudja eladni. A vevő szintén gyorsan és olcsón akarna vásárolni, de nincs elég pénze. Ilyenkor lép be a termelő és a vevő közé az állam, hogy élénkítsen valamennyit a keresleten. Miután ez pénzzel történik, annyi pénze soha nem lesz az államnak, amennyit a lakni szándékozók és a lakásépítők szeretnének. Innen ered az állam konfliktusa a másik két féllel.
A Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) szakértőkkel készíttetett tanulmánya azt vizsgálja, hogy tipikus méretű lakások és szintén tipikusnak tekinthető vásárlók találkozása milyen pénzügyi kihatással járt 2003-ban és jár most, 2005-ben. Számba vették a telekáfa bevezetését, a 15 millió forintnál drágább lakás illetékkötelezettségét, a személyi jövedelemadó-kedvezmény szűk korlátok közé szorítását, az áfa-visszatérítés megszüntetését, valamint a szocpol kedvezmény megemelését és a hitelek kamattámogatását.
A példa kedvéért vegyünk egy 45 négyzetméteres, másfél szobás új lakást, amelyet egygyermekes szülők vásároltak meg 2003-ban 14 millió forintért. Ugyanez a lakás az idén egymillió forinttal többe (15 millióba) kerül, mivel a 14 milliós vételárból a négymilliót érő telket 25 százalék áfa terheli. Amíg 2003-ban tíz év alatt 2,4 millió forint személyi jövedelemadó-kedvezmény járt, addig a tanulmány készítői ezt – a megváltozott szabályok miatt – nullának veszik. Igaz, hogy a szocpol kedvezmény ötszázezerről kilencszázezer forintra emelkedett, de ez éppen egyenlő a megszüntetett áfa-visszatérítési támogatással. Ha mindezeket a tételeket összegezzük, akkor 3,4 millió forinttal kevesebb állami támogatást kap az idei vásárló, mint kapott az, aki egy ugyanilyen lakást 2003 decemberében vásárolt.
Ugyanakkor az állam bevételei emelkedtek a két év során, mégpedig 5,6 millióról 6,6 millió forintra. Ez úgy jön ki, hogy a tanulmány készítői a lakás árában foglalt áfa felett további 15 százalék (összesen tehát negyven százalék) állami bevételt valószínűsítettek az eladott lakás árából. (Ez magába foglalja az építők béreinek közterheit és még számos tételt.) A kiadási oldalon viszont kisebb terhet vállal az állam, így végső soron két év múltán 3,5 millió forintos pozitív szaldóval jön ki ugyanazon lakásból.
Úgy tűnik, hogy minél nagyobb a lakás, fajlagosan annál több bevételt kasszíroz utána az állam.
Forrás: magyarhirlap.hu
origo.hu
Csillagjegyek, akiknek csodás nyaruk lesz
