Éveken át nehéz helyzetben voltak a cégek, amelyek leendő üzleti partnerükről meg akarták tudni, hogy létezik-e vagy sem, mivel erről az APEH nem adhatott felvilágosítást. A törvényi szabályozás néhány éve változott: az adózás rendjéről szóló törvény mai rendje lehetővé teszi, hogy az adóhatóság felvilágosítást adjon a vállalkozási tevékenységet folytató adóalany legalapvetőbb azonosító adatairól, ha arra az üzleti partnerének adókötelezettsége jogszerű teljesítése érdekében van szüksége. Az alapvető adatok között a törvény az adózó nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét és adószámát nevesíti. Egyéb adatokról – így az üzleti partner bankszámlaszámáról – nem adhat felvilágosítást.
Adószakértők évek óta szorgalmazták, hogy változzon az adótitok fogalma. Sok tisztességes vállalkozó helyzetét nehezítette meg: annyit sem tudhatott meg az üzleti partneréről, hogy működő adóalany-e. Pedig jó néhány jogvita elkerülhető lett volna, a fiktív számlák pedig kevesebb problémát okoztak volna a tisztességes adózóknak.
Heinczinger Róbert, az Ernst & Young munkatársa szerint a javasolt törvénymódosítás nem növeli a visszaélések számát, aki csalni akart más adószámával, az eddig is megtehette. Ám elismerte: a tervezett magyar szabályozás liberálisabb az uniósnál, hiszen ott kérésre visszaigazolják, az adott partner tevékenységet folytató adóalany-e vagy sem.
Az adatvédelmi biztos hivatala megkapta véleményezésre a tervezett jogszabályt, állásfoglalásukat most alakítják ki. A tervezett változtatásokról egyeztettek az adatvédelmi biztossal- közölte Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtószóvivője, hozzáfűzve: visszaélésekre nem számítanak az adószámok nyilvánosságra hozása miatt. Az új szabályt azért vezetik be, hogy az üzleti bizalom erősödhessen.
Adótitkot képez az adózást érintő minden tény, adat, körülmény, határozat, igazolás vagy más irat. Adótitkot csak a törvényben meghatározott szervezetek, az ott meghatározott esetekben használhatják fel. A mai szabályok szerint az adóhatóság csak azon adózók nevét, székhelyét hozhatja nyilvánosságra, akiknek terhére az adóhatóság jogerősen adóhiányt állapított meg, s az meghaladja magánszemélyeknél a tízmillió, más adózók esetén a százmillió forintot.
Forrás: Világgazdaság

Még ma összeül a Védelmi Tanács Ukrajna miatt