Az autós egyesület a Mol miatt perel

A Fővárosi Bíróság júniusban tárgyalja azt a versenypert, amelyet a Magyar Autóklub indított a Gazdasági Versenyhivatal ellen. Az autósok érdekvédelmi egyesülete annak megállapítását kéri, hogy a Mol visszaél gazdasági erőfölényével, mert nagykereskedőként tízszázalékos extraprofittal értékesíti termékeit.

Erőfölényben van a piacon a hazai olajipari vállalat, miután az üzemanyagok nagykereskedelmi forgalmának 85-90 százalékát bonyolítja. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa ezt 2001 januárjában állapította meg először. Ekkor zárta le azt a versenyfelügyeleti eljárást, amelyet a Magyar Autóklub kezdeményezett a Mol árképzését kifogásolva. A versenytanács úgy ítélte meg, hogy a cég a megelőző időkben nem élt vissza gazdasági erőfölényével, habár az üzemanyagok árait a világpiaci árszínvonalhoz, a mediterrán térség listaáraihoz igazította.

Tette ezt olyan módon, hogy a listaárhoz hozzászámította a fuvarköltséget, mintha a kikötőkből vasúton idefuvaroztatta volna a benzint és a gázolajat. Erre azonban nem volt szüksége, hiszen az itthon kitermelt kőolajat s az Oroszországból vezetéken érkező importot idehaza, saját finomítóiban dolgozta fel. Fuvar- és vámköltsége nem volt. A versenyhatóság szerint a spekulatív módszerrel kialakított ár elfogadható, hiszen versenyárról van szó. A Legfelsőbb Bíróság 2002-ben hatályon kívül helyezte a versenytanács határozatát, és új eljárást rendelt el. Az ítélet szerint nem elegendő csupán annak elemzése, hogy milyen árat érhetne el a Mol, ha külföldről vásárolná a termékeket, s azokat a kikötőkből szállítaná haza. Vizsgálni kell a tényleges helyzetet is, vagyis azt, hogy a társaságnak – a befektetett tőke hasznát is figyelembe véve – valójában mennyibe kerül az üzemanyag. Az önköltségi ár kiszámítása nem mellőzhető.

A GVH vizsgáló szakemberei az újabb eljárásban azt javasolták, hogy a versenytanács állapítsa meg: a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. visszaélt gazdasági erőfölényével, amikor az importárak alapján alakította ki árait. Ezek ugyanis 8–12 százalékkal magasabbak az önköltségi árnál. A versenytanács azonban tavaly október 12-én voltaképp a régi döntését hozta meg. A gazdasági erőfölényt megállapította ugyan az átlag tízszázalékos extraprofittal együtt, ám ezt elfogadhatónak minősítette. Indoklása szerint elvben mód lenne rá, hogy egyes cégek üzemanyagot hozzanak be az országba, ekkor pedig annyiba kerülhetne a termék, amennyiért a Mol adja. Versenyjogi alapon ezen nem lehet változtatni – vélték a versenybírák. Szerintük a gazdaságpolitika ösztönözhetné arra a vállalatot: ossza meg nyereségét a vásárlókkal.

A Magyar Autóklub ezzel nem ért egyet, s ismét bírósághoz fordult. Szerinte a Mol tisztességtelen piaci magatartást tanúsított s tanúsít máig is. Mint Kovács Kázmér ügyvéd, az autóklub jogi képviselője lapunknak elmondta: a kifogásolható árakat a cég egy vezérigazgató-helyettesi utasítás alapján határozza meg, s a versenytanács hosszabb ideje tudomásul veszi ezt. Holott fel kellene lépnie ellene.

Az autósok egyesülete kéri, hogy a bíróság tiltsa el a céget a jogsértő magatartástól, és kötelezze arra, hogy új árképzési rendszert alakítson ki. A tárgyalás június közepén lesz.