Eltértek a tárgytól a képviselők az úgynevezett adó-akadálymentesítő javaslatcsomag tárgyalásakor a Parlament mai ülésén. Ellenzéki oldalon a miniszterelnök adócsökkentésre vonatkozó ígéreteit kérték számon; a fideszes képviselők kiemelték: új adónemeket vezetett be a kormány, nőttek a vállalkozások terhei, emelkedtek az illetékek és a regisztrációs adó, pedig a miniszterelnök még ez év elején is valós adócsökkentést ígért. A költségvetésnek szüksége is volt újabb bevételekre. – 2002-ben az önkormányzati választások megnyerése miatt túlvállalták magukat, ennek pedig a gazdaság látta a kárát – mondta Varga Mihály fideszes képviselő.
– Makrogazdasági összefüggések azt mutatják: csökkentek az adóterhek és nőtt a foglalkoztatottság, a munkanélküliség pedig uniós viszonylatban nem rossz – válaszolta az ellenzéki számonkérésre Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Szerinte a lakosság 100 milliárd forinttal fizet kevesebb adót; egy átlag adózó évente 60 ezer forinttal kevesebbet fizet, havonta pedig 5 ezer forinttal. Katona egyúttal figyelmeztette vitapartnereit, hogy valójában az adójogszabályok eljárásait egyszerűsítő, a hétköznapi életet megkönnyítő adócsomag általános vitája zajlik, melynek nem célja az adócsökkentés.
Míg ma a Fidesz képviselői mondták el kifogásaikat, múlt héten a szabad demokraták adtak hangot egyet nem értésüknek amiatt, hogy elhelyeztek a javaslatcsomagban egy oda nem illő részt, miszerint a Magyar Televízió lehetőséget kapna, hogy új székházát magántőke bevonásával építse fel. Ezzel a kifogással ma egyetértett a szocialista Keller László, és azt mondta, személy szerint támogatna egy olyan módosítást, amely ezt a részt kiveszi a javaslatcsomagból.
A felsőoktatási törvényjavaslat általános vitájában a Fidesz képviselői arról beszéltek: a törvénytervezet nem számol újabb források bevonásával, kevés a költségvetési támogatás. A kormánypártok szerint azonban az ország erejéhez mérten eleget költ a felsőoktatásra. Az ellenzék szerint a szakmai szervezetek csak azért támogatják a tervezetet, mert a korábbi elképzelésekhez mérten ez a lehető legkisebb rossz.
Számos Fidesz-képviselő és a független Lezsák Sándor is bírálta azt, hogy az egyetemeken a stratégiai döntéseket külső tagokból álló irányítótestület hozná, akiket felülről neveznének ki. Az ellenzék szerint veszélyben van az egyetemi autonómia, amelyet pedig a bolognai szerződés is megkövetelne.
Magyar Bálint oktatási miniszter erre azt válaszolta, hogy a testületi tagoknak csak egy kisebb részét bízná meg a kormány, többségüket az eddig egyetemi tanácsnak nevezett szenátus választaná. Szabó Zoltán szocialista képviselő ehhez hozzátette: a felsőoktatásban szükség van a menedzser-szemléletre. A kívülről jövő döntéshozók könnyebben mondják ki, ha egy tanszék vagy szak gyenge, esetleg nem jelentkeznek oda a diákok, hogy azt meg kell szüntetni, mint a „kéz kezet mos„ alapon szavazó egyetemi oktatók. Továbbá takarékoskodni is csak a modernebb infrastruktúrával lehet – hangsúlyozta Szabó Zoltán.
Szóba került a vitában az is, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) korábbi véleményét megváltoztatva, mégsem támogatja a törvényjavaslatot. A szakminisztérium államtitkára, Arató Gergely értetlenségének adott hangot, amiért a HÖOK a sajtóhoz fordult e véleményével, hiszen korábban megbeszélték a hallgatók képviselőivel, hogy módosító indítvánnyal rendezik a nézeteltérést – jelentette ki.
origo.hu
Kiderült, ki lehetett az ukrán kémbotrányban érintett magas rangú magyar katonai vezető
