– A kilencvenes évek óta a nyelvművelést kirekesztették a tudományból – mondta Balázs Géza nyelvészprofesszor a KonTextus című podcastban, ahol Andor Éva kérdezte a Négyszemközt rovat vendégeként. Állítása szerint sokan azért bélyegezték diszkriminatívnak a nyelvművelést, mert azt jóslásokra, véleményekre épülő, tudománytalan tevékenységnek tartják.
– Van némi igazság ebben a kritikában – ismerte el Balázs Géza, de úgy vélekedett, hogy a bírálat nem azokra a nyelvművelőkre vonatkozik, akik valódi nyelvészként funkcionális és elméleti munkát is végeztek. Példaként említette Lőrincze Lajost és Grétsy Lászlót, akiket nagyra becsül, és akik szerinte soha nem zaklatták az embereket a nyelvhasználatuk miatt.
A nyelvész szerint a nyelvművelés kritikája
nemcsak tudományos, hanem politikai-ideológiai alapon is történik.
– Ez valószínűleg a liberális irányzatokhoz kötődik – fogalmazott a nyelvész, hozzátéve: amikor a nemzeti nyelv és kultúra ápolása mellett érveltek,
gyakran kapták azt válaszul, hogy a „nemzeti” fogalma definiálhatatlan, és túlhaladott nézeteket képvisel.
– Szerintem nemzet nélkül nem lehet élni – hangsúlyozta Balázs Géza, aki néprajzkutatóként és nyelvészként úgy látja: az ember csak közösségben tud fennmaradni, és az egyik legfontosabb közösség a nemzet.
– Európában nem tudom elképzelni, hogy ez a kategória végleg a múlté legyen – mondta.
