Gazdasági válság fenyegeti Kelet-Európát?

Norbert Walter közgazdász szerint, ha az unió alkotmányáról rendezett francia referendum elutasítással végződik, az egész bővítési folyamat jelentősen lelassulhat, és valutaválság fenyegetné Kelet-Európát. Magyarországon, amely kevés eredményt tud felmutatni az euróövezethez csatlakozás folyamatában, a válság veszélye jóval nagyobb – véli a közgazdász.

2005. 04. 12. 6:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Financial Times Deutschland (ftd.de) tekintélyes gazdasági lapban Sebastian Dullien A vezető közgazdász óv a kelet-európai válságtól címmel ismerteti Norbert Walternek, a Deutsche Bank munkatársának álláspontját. Walter úgy véli, amennyiben elutasítással végződne az unió alkotmányáról rendezett francia referendum, valutaválság fenyegetne Kelet-Európában.

„Spekulációs támadások indulhatnak az új EU-tagállamok valutái ellen” – nyilatkozta Walter. „Ezen országok ebben az esetben kénytelenek lesznek felemelni a kamatokat és jelentős árfolyam- ingadozásra is sor kerülhet” – fejtegette. Walter az első ismert közgazdász, aki az uniós alkotmány elutasításának lehetséges gazdasági következményeire figyelmeztetett.

Walter szerint a támadások kiváltó oka lehet a befektetők azon félelme, hogy a francia „nem” megkérdőjelezheti a közép-és kelet-európai államok csatlakozását az euróövezethez. „Az uniós alkotmány elvetésével az egész bővítési folyamat jelentősen lelassulhat” – nyilatkozta Walter. A közgazdász szerint az uniónak nincs semmilyen stratégiája arra az esetre, amennyiben néhány állam elutasítaná az alkotmányt. Teljesen bizonytalan, miként fejlődne tovább az európai integráció. Ebben az esetben könnyen elképzelhető egy olyan vita, miszerint egyáltalán felvegyenek-e néhány országot az euróövezetbe az új uniós tagállamok közül. Az elmúlt években a közép-európai országok állampapírjainak hozamai jelentősen csökkentek, mert a befektetők egyre inkább az euró gyors bevezetéséből indultak ki. Most a spekulánsok között nő a félelem, hogy a folyamat megfordulhat. Bár a legtöbb új uniós tagállam még nem állapította meg valutája pontos euró átváltási árát, de a tőke kivonulása az egekbe hajtaná a kamatokat és az inflációt.

Már létezik példa egy hasonló esetre. 1992-ben a dánok elvetették a maastrichti megállapodást, ez az esemény tekinthető az európai pénzügyi válságot kirobbantó momentumnak. Akkor a spekulánsokban megerősödött az unió stabilitása miatt érzett aggodalom, kivonták a pénzüket a gyengébbnek ítélt gazdaságokból. Franciaország csak a központi bankja és a Bundesbank közös devizapiaci akcióival tudta visszaverni a támadást. A brit jegybank szerepét betöltő Bank of England több milliárd fontot veszített, amikor megpróbálta az árfolyam ingadozásokat korrigálni.

Walter szerint a pénzügyi válság kockázata nem egyformán oszlik el az új tagok között. Vannak olyan országok, mint Lengyelország, ahol a politikai vezetés komoly erőfeszítéseket tett a konvergencia kritériumok betartása érdekében. Sokkal kiszámíthatatlanabb a helyzet Magyarországon, amely csak igen kevés eredményt tud felmutatni az elmúlt években az euró-övezethez csatlakozás folyamatában, ebben az országban a válság veszélye is jóval nagyobb.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.