Míg délután csak halasztásokról döntöttek, addig estére tényleges döntéseket is hoztak a Parlamentben a képviselők.
Az országgyűlés véglegesen elutasította a Magyar Rádió Közalapítvány 2003-2004-es beszámolóját, és a határozatban bírálja a Magyar Rádió egyes műsorait, illetve az intézmény elnökének nyilvános politikai szerepléseit. Ugyanakkor a többség elvetett egy hasonló állásfoglalást az Országos Rádió és Televízió Testülettel kapcsolatban. Ez esetben az ellenzék kívánta elutasítani az ORTT tavalyi beszámolóját, hiányolva a határozottabb fellépést a média kiegyensúlyozottsága érdekében, a kiskorúak és a családok védelmében.
Nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget a médiatörvénynek az a módosítása, amely megszüntette volna a kábeltévés társaságok működésének területi korlátozását. A kormánytöbbség szerint ez a szabály versenyellenes és az Európai Unió előírásaiba ütközik, az ellenzék azonban úgy érvel, ahogy a mostani kormánypártok tették ellenzéki korukban: még jogharmonizációs jellegű médiatörvény-módosítást sem szavaznak meg addig, amíg más, szerintük fontosabb gondok meg nem oldódnak, például amíg a Fidesz képviselői be nem kerülnek a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségébe.
Elfogadták a távfűtésről szóló törvényt, de később szavaznak az ügynöktörvényről
Az országgyűlés elfogadta a távfűtésről szóló törvényt, valamint azt a jogszabályt, amelynek alapján a nekik kiosztott mennyiségnél kevesebb üvegház hatású gázt, elsősorban szén-dioxidot kibocsátó üzemek megkezdhetik a kereskedést ezekkel a kibocsátási egységekkel.
Elmaradt viszont a szavazás a múlt rendszer titkosszolgálati iratainak nyilvánosságáról és az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosításról. Ezúttal a Fidesz kért egy hét halasztást, hogy tanulmányozza a kormánypártok hétvégi megállapodását a módosító indítványokról.
Az Országgyűlés megtárgyalta azt a határozati javaslatot, amely kinyilvánítaná: Magyarország soron kívül visszaadja a II világháború idején esetleg idekerült orosz kulturális értékeket. Az orosz törvényhozás ezt szabja feltételül ahhoz, hogy a magyar miniszterelnöknek tett ígéretet teljesítve visszaadják a sárospataki református kollégium 1945-ben elhurcolt könyvtárát. A javaslatot egyik frakció sem utasította el, döntés még e hónapban várható.
Orbán gazdagodását vizsgálják, Gyurcsányét még nem biztos
Megtárgyalták azt a szocialista javaslatot is, amelynek alapján bizottság jönne létre Orbán Viktor volt miniszterelnök családja állami forrásból történő gazdagodásának vizsgálatára, különös tekintettel a szőlőbirtokokra. Ez a testület e hó végéig elvben meg is alakulhat, a Fidesz sem kívánja megakadályozni, bár alaptalan, felfújt ügynek tartja és vannak alkotmányossági kételyei. Ugyanakkor a kormánypárti többség nem szavazta meg a sürgős tárgyalást a fideszes javaslattevők által Apró-Gyurcsány érdekkörnek nevezett csoport gazdagodását vizsgáló bizottságra vonatkozóan, ezért ennek a sorsa bizonytalanabb.
Napirend előtt
További egyeztetések szükségesek a II. János Pál pápának emléket állító országgyűlési határozati javaslatról is, így erről is csak jövő héten szavaznak.
Ezt megelőzően napirend előtt európai ügyek kerültek szóba. A szakminiszter, Baráth Etele sorsfordító évnek nevezte az ideit, hiszen idén kell elkészítenie a kormánynak a nemzeti fejlesztési tervet, és egyéb versenyképességi dokumentumokat. Baráth Etele elengedhetetlennek tartja a különböző oldalon álló képviselők egyetértését. – Nyilvánvaló, hogy ennek nem lehet más alapja, minthogy közösen meg tudjunk egyezni néhány nagy irányban, ami Magyarországon a tudást, az egészségügyet szolgálja, ami a településrendszer új irányát meg tudja szabni – így Baráth Etele.
Adósságspirálba került az ország, kormányzati túlköltekezés van, az Unió pedig deficiteljárást indított Magyarország ellen. A fideszes Nógrádi Zoltán szerint ezért igaz, hogy elvesztettük az európai uniós csatlakozást. – Beszélhetnénk még az európai uniós források felhasználásában mutatkozó problémákról, arról az EU-szkepticizmusról, amely a magyar társadalom gazdasági szereplők körében egyre inkább megjelenik. Európai integrációs ügyekben a kormányzat eddigi tevékenysége elégtelen – mondta Baráth Etele.
A parlament kisebb pártjai abban érettek egyet, hogy nem vagyunk vesztesei a csatlakozásnak, de az MDF és az SZDSZ is további egyeztetést javasolt a felzárkózás érdekében.
A kormányprogram melyik pontja alapján jutnak rendre zsíros állami megbízásokhoz, kétséges privatizációs lehetőségekhez Gyurcsány Ferenc jó ismerősének cégei? Miért a lejárati határidő napján jelent meg a diákigazolványokkal kapcsolatos pályázati felhívás, melyen végül egy Erdős érdekeltség lehet a befutó? Hogyan köthetett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egy szerződést Erdős Ákos egyik cégével, amikor az eljárással kapcsolatos jogi viták még nem zárultak le? Milyen intézkedéseket kívánnak hozni annak érdekében, hogy a rendszerből és a döntéshozatalból ezek a vakvéletlenek kiszoruljanak? – tette fel kérdéseit hétfői interpellációjában Szijjártó Péter (Fidesz) országgyűlési képviselő.
A kormány megalakulása óta a közpénzekkel való átlátható és felelősségteljes gazdálkodás fontosságát hirdeti, de úgy tűnik, hogy a közbeszerzések tisztaságába vetett bizalom lassan teljesen köddé válik, mutatott rá a politikus felszólalásásban.
- Nyilván a puszta véletlen műve volt, hogy az első tárgyalási fordulóban beadott ajánlatnál legmagasabb árnál 1 milliárdnál kevesebbért privatizálhatta egy Erdős cég a Nemzeti Tankönyvkiadót. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által EU-konform vények gyártására kiírt pályázatot úgy nyerte meg az Erdőshöz köthető Állami Nyomda, hogy két olcsóbb ajánlat is érkezett és az eljárás kapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottság 1 millió forintnyi bírságot szabott ki – idézett néhány esetet a fideszes honatya.
A diákigazolványok előállításával kapcsolatos informatikai rendszer kialakításával kapcsolatosan az történt, hogy a pályázati felhívás a határidő lejártának napján jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, így gyakorlatilag egyetlen egy napja sem volt a magyar cégeknek arra, hogy benyújtsák a 2,5 millió ember adatainak fogadására alkalmas informatikai rendszerre, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra és a chipkártya-gyártásra vonatkozó ajánlatukat – hívta fel a figyelmet a politikus. Szijjártó szerint a végső győztes személye ezután nem kétséges.
Vojnik Mária államtitkár válaszában elmondta: a március 29-én a pénzügyminiszternek feltett azonnali kérdésben a képviselő már érintette a témát. Az OEP az új EU-konform vények gyártására meghirdetett nyílt közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánította, a pályázókat erről értesítette – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: ennek oka az volt, hogy a becsatolt vényminták a szakértők szerint nem feleltek meg maradéktalanul az ajánlati dokumentációban foglaltaknak. A másik pályázó által tett árajánlat pedig meghaladta a pénzügyi fedezetet.
Vojnik Mária szerint az Állami Nyomda ajánlata pedig 200 millió forinttal volt olcsóbb, mint az első eljárásban ajánlatot tevő kft-é.
Szijjártó Péter viszontválaszában úgy vélte: valami nagyon nem stimmelhet a közbeszerzések kapcsán, hogyha érdekes módon mindig jogorvoslati eljárások, mindig feljelentések, mindig kétségek merülnek fel, de egy dolog állandó: a végső győztes szerepe. Főleg akkor, ha végső győztes korábbi üzletfélként a miniszterelnökkel összefüggésbe hozható. Ezeknek a közbeszerzési eljárásoknak haszonszerzés volt a mozgatórugója, mondta a politikus, aki nem fogadta el az államtitkári választ.
Varga Mihály fideszes képviselő egy felmérés adataira hivatkozva napirend előtti felszólalásában azt közölte az Országgyűlésben, hogy a vállalkozók borúlátóbbak, mint bármikor, az emberek kedvezőtlenül ítélik meg az ország helyzetét és különösen a munkanélküliség növekedése miatt aggódnak. Szerinte erre minden okuk megvan, hiszen az idén már 32 ezerrel többen keresnek munkát, mint a tavalyi esztendőben. Pedig a szocialisták kormányprogramban megfogalmazott ígérete még úgy szólt: bővítjük a foglalkoztatást, 400 ezer új munkahelyet teremtünk. És mi valósult meg ebből? 2002-ben a kormányváltáskor 5,6 százalékos volt a munkanélküliség, 231 ezer ember volt munka nélkül; 2004 augusztusában már 6,1 százalék és most, 2005 márciusában 6,9 százalék a munkanélküliség, ami azt jelenti, hogy 54 ezer emberrel több ember van munka nélkül.
Drámai módon emelkedett a pályakezdő munkanélküliek száma, ma minden negyedik ilyen fiatal keres munkát. Minderre a miniszterelnök azt nyilatkozza, hogy az országban jól alakuló munkaerőpiacot lát. A Fidesz azt javasolja Gyurcsány Ferencnek, hogy látogasson el Borsodba, Szabolcsba vagy Baranyába, ahol a legrosszabbak a munkanélküliségi adatok – mondta Varga Mihály. Hozzátette: amikor a miniszterelnök megígéri, hogy javítja a vállalkozások helyzetét, akkor visszatartják a jogosan járó áfakifizetéseket; amikor megígéri, hogy javítja az ország versenyképességét, akkor az Európai Unió túlzottdeficit-eljárást indít hazánk ellen.
A benzin árának növekedésével kapcsolatban Varga Mihály emlékeztetett, hogy tavaly Gál J. Zoltán az akkori kormány sikereként jelentette be a benzin árának egy-két forintos csökkenését. Gyurcsány Ferenc most elismeri, hogy drámaian növekszik az üzemanyagok ára, de azt hiszi, hogy még mindig érvényben van a kompenzációról szóló rendelet. Ebben egyrészt szomorú az, hogy a miniszterelnök nem tud a hatályban lévő rendeletekről, de még elkeserítőbb az, hogy a kormány nem kíván tenni semmit a benzinár csökkentése érdekében. Pedig nem kell fel találnia a spanyolviaszt, mert a polgári kormány idején már működött olyan rendszer, amely kompenzálta az emberek növekvő terheit.
Válaszában Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár közölte: szerinte 2002 óta nőtt a foglalkoztatás, többen dolgoznak, mint 2002-ben. Az üzemanyag jövedéki adójával kapcsolatban leszögezte, a piacgazdaság körülményei között a kormány megfelelően jár el, és ellentétben a Fidesz-kormánnyal, nem emelte az adókat.
Selmeczi Gabriella mai interpellációjában arra emlékeztetett: három éve már, hogy a kormány azzal hitegeti az embereket: „még pár nap, és elkezdjük az egészségügy nyomorának felszámolását!”. – A kormányzás elején hozzá is láttak a feladathoz, ám munkájukba egyetlen apró hiba csúszott: valamiért nem az egészségügy nyomorának felszámolásához, hanem az egészségügy felszámolásához kezdtek hozzá – vélekedett az ellenzéki politikus.
Hozzátette: a kórházak sem maradhattak ki ebből, hiszen tavaly minden eddigit felülmúló megszorítások történtek a kórházi ellátásban. Majd jött a Gyurcsány-kormány, jött a lendület és a felelős kormányzás. Az emberek egy része azt hitte, végre valami változás történik majd. Nos, változás csakugyan történt: a kórházak helyzete rosszabb lett, mint eddig bármikor. Kórházaink állapotáról a közelmúltban egy olyan felmérés látott napvilágot, amelyet még a kormányzás helyett működő szocialista duma-gépezet sem tud elfedni. A helyzet kétségbeejtő, mert kórházaink adóssága egy év alatt 25-ről 30 milliárd forintra nőtt. Az intézményeknek több mint a fele adóssággal küszködik, és ami még rosszabb: minden harmadik kórházat csődközeli helyzet fenyeget.
– Mintegy harmincmilliárd forint hiányzik a kórházi kasszából, de ezt az összeget az idén sem adják vissza, sőt! Még azt a pénzt sem adják oda, amely a költségvetés alapján jár a kórházaknak. Draskovics Tibor pénzügyminiszter jóvoltából a betegek gyógyítása után járó alapdíjat az év elején nem emelték meg az ígért mértékben, s ezzel súlyos, többmilliárdos bevételkiesést okoznak az intézményeknek. – Ennyi pénzből a betegellátást, az idei béremelést és az intézményi működést nem lehet fedezni – hangsúlyozta a képviselő. Kiemelte: a kórházszövetség állásfoglalása szerint a Pénzügyminisztériumot időhúzó magatartás szakmailag nem indokolható szűklátókörűsége miatt súlyos társadalmi és politikai felelősség terheli. Ugyanúgy felelős az is, aki hallgat; aki nem tesz semmit a kórházakért, és aki hagyja, hogy a pénzügyminiszter diktálja a feltételeket.
– Egy felelős kormányzat — ha mégoly bátor is — megteheti-e, hogy súlyosan kockáztatja a betegellátást? Egy felelős kormányzat mikor menti ki a fuldoklót a vízből? Amikor az kétségbeesetten jelzi, hogy bajban van, vagy akkor, amikor már megfulladt? Egy felelős kormányzatnak mi a fontosabb? Milliárdokat költeni Új irodabútorokra, mobiltelefonokra, autókra, netán duma-propagandára, vagy az, hogy ezt a pénzt betegeink gyógyítására költhessük? – sorolta kérdéseit Selmeczi Gabriella.
Vojnik Mária válaszában az elmúlt kormányzati ciklus lépéseit kritizálta, így érdemi választ nem adott, ezért Selmeczi Gabriella a választ nem fogadta el.
Forrás: fideszfrakcio.hu, Magyar Rádió
origo.hu
Melyik szó hiányzik a legismertebb közmondásokból? Csak keveseknek sikerül hibátlanul kitölteni!
