A II. világháború miatt van helye a törököknek az EU-ban?

Sok osztrák kételkedik a második világháborúról készített beszámolók hitelességében – írja a Die Presse. Gerhard Schröder német kormányfő a Süddeutsche Zeitungban fejti ki: szerinte a második világégés tanúságai is a törökök uniós felvétele mellett szólnak. A Volksblatt megemlékezik a 30 éve ausztriai száműzetésben elhunyt Mindszenty József bíborosról, esztergomi érsekről.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák lapban Anne-Catherine Simon Második világháború? „Ne beszéljünk többé róla” címmel közli az osztrákok május 9-vel kapcsolatos álláspontját.

Radikálisan csökken az osztrákok hajlandósága, hogy az 1945 előtti időszakkal szembenézzenek. Az IMAS piackutató intézet vizsgálatai szerint minden második osztrák azon a véleményen van, hogy „ezt a fejezetet zárják le és ne beszéljenek többé erről”. Azt, hogy a második világháborúban elkövetett bűnök emlékezetét elevenen kell tartani, csak a megkérdezettek alig harmada gondolja, hat százalékkal kevesebben, mint tíz esztendővel ezelőtt, s lényegesen kevesebben, mint Németországban. S jóval több osztrák, mint német tartja fontosnak, hogy ébren tartsák az angolszász szövetségesek légitámadásai során életüket vesztettek, a hadifoglyok oroszországi szenvedésének, vagy a megszálló csapatok viselt dolgainak emlékét.

Feltűnő, hogy milyen nehezen válaszolnak az osztrákok arra a kérdésre, hogy a második világháború vége szerintük felszabadulást, vagy katonai vereséget jelentett. A megkérdezettek több, mint 40 százaléka nem tudott, vagy nem kívánt dönteni a kérdésben, ami a németországi arány duplája. Sokkal több osztrák, mint német kételkedik a második világháborúról készített beszámolók hitelességében.

Mindenütt jelentősen csökkent az elmúlt tíz évben az ismeret és az érdeklődés az 1945 előtti eseményekkel kapcsolatban. Tíz osztrákból hét nem tud mit kezdeni az egykori bécsi Gauleiter Baldur von Schirach nevével. Andreas Kirschhofer, a kutatást végző linzi IMAS International ügyvezetője szerint: „A közvéleménykutatás azt mutatja, hogy megszakadtak a történtekkel kialakult ismereti kapcsolatok. A második világháborúnak immár a hangulatát veszik tudomásul, anélkül hogy a holokauszton túlmutató tudásuk lenne a kérdésről.” A holokauszttal kapcsolatos tudósítások terjedelmével sok osztrák elégedetlen: 23 százalékuk szerint túlzottan hangsúlyozzák a zsidók szenvedéseit a koncentrációs táborokban.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A német szociáldemokrata párt (SPD) házi lapjának számító müncheni újságban Gerhard Schröder Most először állunk a hosszú háború utáni korszak végén című hosszú írásában fejtegeti, szerinte miként kell 1945. május 8-re emlékezni.

A terjedelmes írás végén Schröder aktuálpolitikai témára váltva veszélyesnek, felelőtlennek és a történelem tanulságairól megfeledkezőnek nevezi azon vitákat, melyek célja, hogy primitív előítéleteket és ellenszenvet szítsanak az uniós bővítéssel szemben, s ebből próbáljanak rövid távú belpolitikai előnyöket elérni. (Látható utalás Stoiber pénteken szemlézett interjújára, melyben a török EU tagság ellen CDU/CSU érveket sorolta fel. – K.L.) Egy ilyen, a provinciális szűklátókörűségbe és nacionalista önzésbe történő visszaesést nem engedhet meg magának egy olyan toleráns, világra nyitott és exportorientált ország, mint Németország – állítja a kancellár. Majd leszögezi: opportunista véleménytől, vagy tetszéstől sohasem tehetjük függővé, hogy ki tartozik majd az egyesült Európához. Az európai uniós tagságról világos elvi alapok és ellenőrizhető politikai feltételek alapján születik döntés. Aki az európai értékeket – a demokráciát és jogállamot – az emberi és kisebbségi jogokat elfogadja, aki magát politikai és gazdasági értelemben felkészítette a csatlakozásra attól eleve nem vonható meg az uniós tagság joga. Ezzel ugyanis az Európai Unió elvesztené létének és egyéniségének rendeltetését: hogy az integrációval békét, stabilitást, biztonságot és jólétet teremtsen.

volksblatt.at

A linzi napilap írásában megemlékezik a 30 éve elhunyt magyar hazájának a fasizmussal és kommunizmussal szembeni rendíthetetlen védelmezője, Mindszenty bíboros, esztergomi érsek.

Ezekben a napokban emlékezik meg a katolikus egyház az ausztriai száműzetésben 1975. május 6-án elhunyt bíborosra.

Mindszenty hajlíthatatlan ellenfele volt a fasiszta nyilaskereszteseknek éppen úgy, mint a magyarországi kommunista uralomnak. Ezért drága árat fizetett: börtön, házi őrizet, majd 1956-tól hosszú emigráció, előbb a budapesti amerikai követségen, majd 1971-től Bécsben. Utolsó akaratának megfelelően a vasfüggöny leomlása után Mariazellből Esztergomba vitték holttestét.