A bankkártyás fizetés alternatív lehetőség az áruk értékének kiegyenlítésére, egy kényelmi szolgáltatás a kereskedő és vásárló kapcsolatában. A joggyakorlat szerint amíg vannak más, a kereskedő által elfogadott és elérhető módszerek a fizetésre, addig nincs ok kártérítésre – nyilatkozta a Napi Gazdaságnak az OTP Bank illetékese. Ez azt jelenti, hogy amíg a készpénz közforgalomban marad, addig nem lesz lehetőség kártérítést
követelni a kártyaelfogadó terminált üzemeltető banktól, ha a tranzakció a rendszer hibája miatt szakad meg.
Az OTP szerint az ilyen esetekben megoldást jelenthet a kézi bankkártyalehúzó (inprinter) használata, ám ez az eszköz csak a dombornyomott kártyák elfogadására képes, Magyarországon pedig ezek száma kisebbségben van a csupán elektronikus környezetben használható, sík feliratú plasztik kártyáknál. A kézi lehúzók száma tavaly 4889-ről 4147-re csökkent, míg a kereskedelmi egységekben elhelyezett POS-berendezések száma 16,8 százalékkal, 24 395-ről 28 501-re nőtt a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elmúlt évben.
Az OTP tájékoztatása szerint a POS-terminál meghibásoda esetén végső megoldásként szóba jöhet, hogy a kereskedő telefonos felhatalmaszással kérjen engedélyt a tranzakcióra. A telefonon hívható HelpDesk a kártyaszám alapján azonosítja az ügyfelet, és egy bizonylat kiállításával igazolja a tranzakciót. Ennek hátránya, hogy a pénztárosok nincsenek felkészülve erre a megoldásra, míg az ügyfelek nincsenek tisztában ezzel a lehetőséggel.
* * *
A Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) álláspontja szerint az ügyfélnek bizonyítani kell, hogy a kár keletkezése az elfogadó banknak felróható eseményre vezethető vissza, ilyen lehet a belső hálózati meghibásodás. Hasonló ok esetén a bankjegykiadó automatáknál az ügyfél jogosan tarthat igényt a saját és az idegen ATM-ből történt készpénzfelvétel díjkülönbözetére.
(Napi Gazdáság)
origo.hu
Diónyi jégeső, felhőszakadás és drasztikus lehűlés várható
