Ma megkezdődtek az érettségi vizsgák: 1250 helyszínen több mint 116 ezer diák vizsgázik idén. Mintegy 25 ezerrel többen jelentkeztek az új emelt vagy középszintű vizsgákra: 12 ezren közülük már maturáltak, ám a felvételi követelmények miatt adott tárgyból kénytelenek emelt szintű érettségit tenni, illetve javítani szeretnének korábbi érettségi teljesítményükön. Szintén 12 ezren pedig még nem fejezik be a középiskolát, ám mégis érettségiznek idegen nyelvből – kezükben a középfokú vagy felsőfokú nyelvizsga meglétét igazoló papírral, ugyanis ezzel idén utoljára lehet kiváltani a nyelvi érettségit.
Ma a két tannyelvű és a nemzetiségi iskolákban írásbeliztek a diákok – körülbelül három-négyezren a célnyelvből, illetve nemzetiségi nyelv és irodalomból. A kétszintű érettségik hétfőn reggel 8 órakor a magyar nyelv és irodalom vizsgákkal folytatódnak, amelyeket kedden a matematika, szerdán a történelem írásbelik követnek. A szóbeliket emelt szinten az OKÉV által szervezett helyszíneken június 8–14. között tartják, középszinten és a még hagyományos rendszer szerint vizsgázók június 20. és július 1. között vizsgáznak. A történelmi írásbeli bevezetése mellett jelentős változást jelent az is, hogy a magyar írásbelin a diákoknak nem kell tételt választaniuk és fogalmazást írniuk, hanem komplett feladatsort kapnak, szövegszemelvényekkel.
A hétfői feladatsorok – mivel már nem a televízió és a rádió hirdeti ki a magyar és matematika tételeket – már most az iskolákban vannak. A feladatok kihirdetése helyett a közszolgálati televízió a feladatok megoldásait ismerteti az adott vizsga napján. (Ismeretes: a Magyar Nemzet nemrég a bárki számára hozzáférhető Közbeszerzési Értesítőben rábukkant arra a címre, ahol az érettségi feladatlapokat tárolták és csomagolták. Az erről szóló cikk megjelenését követően megerősített fegyveres szolgálat védte a feladatlapokat.)
Az érettségizők közti esélyegyenlőtlenségre hívta fel a figyelmet egy fővárosi gimnázium szülői munkaközössége a kétszintű érettségi kapcsán. Az oktatási miniszternek jelezték: előfordulhat, hogy a régebben maturáló diák, aki szintemelő vizsgát tesz, ezen maximális pontszámot szerez, miközben csak 33 százalékot teljesít, míg egy idén érettségizőnek ehhez kilencven százalékos teljesítményre van szüksége. A kritikát követően a szaktárca módosította a rendeletet: ennek értelmében az oktatási miniszter utólag növelheti az egyes szakok államilag finanszírozott keretszámait, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a pontszámítás során hátrányba kerülnek az idén érettségizők a korábban vizsgázókkal szemben. A szülők azonban állítják: a módosítás sem szünteti meg az érettségizők közti esélyegyenlőtlenséget , ezért azt javasolták, hogy a korábban érettségizettek pontjainak kiszámításánál tisztán korábbi jegyeiket vagy az emelt szintű vizsga választása esetén az ott elért teljesítményt vegyék figyelembe. Sipos János, az Oktatási Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára azonban ma úgy nyilatkozott: az esélyegyenlőtlenséget fenti rendeletmódosítás orvosolja.
Pokorni Zoltán (Fidesz) nemrég a parlamentben igazságtalannak és méltánytalannak nevezte az új érettségi és felvételi pontszámítást, mert az a középiskolát korábban befejezetteknek kedvez. Az előző kormány oktatási minisztere a T. Házban azt kérte: idén még vizsgázhassanak a régi rendszer szerint a diákok, és javasolta, ezt követően tárgyalják meg, kell-e módosítani az érettségi rendszert. A szaktárca azonban összességében kiegyensúlyozottnak tartja a pontszámítást.
Vizsganaptár:
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!